Meghökkentő ötletek a klímaváltozás ellen

Három ország környezetvédelmi minisztere most megjelent közös írásukban még az év elején bemutatott európai bizottsági környezetvédelmi és energiapolitikai célkitűzéseknél is messzebb mennének. Ennek feltétele „csupán” megnyerni előbb az unió környezetvédelmi minisztereit a keddi tanácskozásukon, majd ezt követően az unió országainak kormányát.

Davis Miliband brit, Cristina Narbona spanyol és Janez Podobnik szlovén környezetvédelmi miniszter közös előterjesztésükben azt javasolják, hogy az unió 2020-ra ne 20, hanem 30 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását Európában.

A miniszterek szerint egyértelműen az utolsó pillanatban vagyunk, amikor még cselekedhetünk. Az írás szerint létre kellene hozni egy valódi és globális, tehát az egész világot átfogó károsanyag-kibocsátást érintő kereskedelmi rendszert.

Ezen túlmenően a széndioxid föld alá vezetése kínálhatja a legjobb megoldást a globális felmelegedés ütemének csökkentéséhez – írják közös fogalmazványukban a környezetvédelmi miniszterek. A ma kezdődő tanácskozáson minden valószínűség szerint egyetértés fog uralkodni, hiszen az EU környezetvédelmi miniszterei ülnek össze, ám hogy konkrét cselekvési programmal rukkolnak-e elő, az egyelőre kérdéses.

Merész ötlet egy Nobel-díjastól

Az eredmények napvilágra kerüléséig a felmelegedés problémáját figyelemmel kísérők három újszerű, akár futurisztikusnak is mondható ötleten is tűnődhetnek. Az egyik legfrissebb elképzelés szerint a felmelegedés megállítható lenne, ha a sztratoszféra magasabb rétegeibe megfelelő módon ként juttatnánk, amely aztán kéntakaróként fokozatosan beborítaná a magasabb légköri rétegeket. A kéntakaró csökkentené a földfelszínre jutó napsugárzás mennyiségét, ezzel gátolván a további felmelegedést.

Az ötlet pikantériáját sokan abban látják, hogy az ötletgazda, Paul Crutzen 1995-ben éppen azért kapott Nobel-díjat, mert felismerte, hogy a különféle háztartási gépekből és dezodorokból kiáramló, káros CFC gázok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedéshez és az ózonlyuk növekedéséhez. Kutatásainak is nagyban köszönhető, hogy mára már az ilyen jellegű gépek és dezodorok kikerültek a kereskedelmi forgalomból.

Crutzen most azonban egészen merész elgondolással állt elő. Köztudott, hogy a kén, ha nem megfelelő magasságba kerül nagyobb mennyiségben a légkörbe, kénes esőt okoz, ami a környezet egyértelmű pusztulásával jár. Megfigyelései szerint azonban amennyiben a sztratoszféra felsőbb rétegeibe kerülve alkot egységes takarót, úgy egyértelműen megszűri a Földünkre érkező napfényt.

Crutzen a jelenséget először 1991-ben figyelte meg, a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörésekor, amikor is közel 10 millió tonna kén került fel a sztratoszféra rétegeibe. A hatalmas mennyiség lassan tovaterjedt és lokális takarót alkotott a délkelet-ázsiai térség felett, aminek aztán Crutzen megfigyelése szerint az lett a következménye, hogy átlagosan 0, 6 Celsius fokkal csökkent az érintett területen az átlaghőmérséklet.

Crutzen elképzelései szerint „csupán” nagy mennyiségben kellene fellőni olyan rakétákat a sztratoszférába, amelyek kénrészecskéket tartalmaz. Több millió tonna kén olyan felhő vagy takaróréteget képezne, amely megvédené a Földet a további felmelegedéstő. A BBC News-nak nyilatkozó professzor elismerte: kissé paradoxnak tűnhet, hogy a kilencvenes évek közepén éppen az ő kutatásainak hatására sikerült megtisztítani a légkört különféle veszélyes gázoktól, most pedig éppen ő javasolja azt, hogy mérhetetlen mennyiségű ként juttassanak a levegőbe, hogy fékezzék a felmelegedést.

„Megtisztítottuk a légkört, a tiszta levegő azonban még jobban átereszti a napsugarakat. Azonban a légszennyezés bizonyos mértékben csökkentette a napsugárzás hatását, és ezzel hűtötte a Földet” – nyilatkozta Crutzen. A kísérlet persze veszélyekkel jár, hiszen az alacsonyabb rétegekbe jutó kén elpusztíthat mindent a Földön, amennyiben eső formájában visszatér a talajra.

Felhőduzzasztás

Egy másik elképzelés szerint olyan mesterséges felhőduzzasztó-flottát kellene az óceánok bizonyos pontjaira telepíteni, amelyek képesek megnövelni a természetes felhők vastagságát. John Latham szintén a BBC News honlapján közzétett írásában azt fejtegeti, hogy amennyiben sikerülne a természetes felhők visszatükrözési arányát 3 százalékkal feljavítani, akkor az így létrehozott „lehűlés” mérsékelné a felmelegedést.

Ahogy Latham írja: „Az felhőduzzasztó flotta ötlete tulajdonképpen részben fiamnak köszönhető. Ő kérdezte meg ugyanis egy walesi kirándulásunk során, hogy miért van az, hogy a felhők teteje fényes, míg az alja sötét. Elmagyaráztam neki, hogy a felhő felső része visszatükrözi a napsugarak egy részét. Innen jött az ötlet, hogy a felhők természetes visszatükrözési arányát kellene feljavítanunk.” A vízrészecskéket a tenger vizéből juttatnák a felhők közé, ehhez pedig egy megfelelő méretű, távirányítható hajóflottára lenne szükség, amely fel van szerelve a megfelelő kilövőberendezésekkel.

Zsákállatok igába fogása

Egy harmadik elképzelés szerint azon zsákállatoknak a mennyiségét kellene megnövelni az óceánokban, amelyek képesek megkötni a vízben lévő szén-dioxidot. Ezek a szalpák ugyanis csőalakú testükön átengedik az algákat, majd a kiválasztott végterméket széngolyócskák formájában kiengedik magukból.

Ezek a golyócskák aztán az óceán fenekére merülnek le, ahol az egyik ötletgazda, Phil Kithil szerint nagyon biztonságos helyen lesznek. Az ilyen jellegű természetes szén-dioxid tárolást a szalpaállomány növelésével és egy megfelelő forgatópumpa üzembe helyezésével könnyen el lehet érni, így a szén-dioxid kivonása még költséghatékony is lehetne.