Hazai ezüst az Újvilágban?

A nyolcvanas évek végén tárták fel régészek a mai Dominikai Köztársaság északi partjainál azt a települést, amely egykoron a Kolumbuszék által elsőként alapított falvak egyike lehetett. La Isabela azonban nem sokkal alapítását követően, 1497-ben már teljesen el is néptelenedett, mivel a környéken csak minimális mennyiségű nemesfémre lelhettek a mesés kincseket keresők. Most azonban úgy tűnik, hogy az eddig feltételezett minimális mennyiségű ezüst sem La Isabela környékéről, hanem az óceán innenső feléből, Spanyolországból származott.

Banditának álltak inkább

A településen folyó feltárások során előkerült félmázsányi ólomérc, úgynevezett galenit (amelyet az újonnan felfedezett ércek nemesfémtartalmának megbecsüléséhez használtak) és közel egy mázsányi kohászati salak, amely arra utal, hogy a helyszínen ércolvasztási műveleteket is végzetek. Történészek és régészek egybehangzó korábbi véleménye szerint a megolvasztott érc, amely kimutathatóan ezüstöt is tartalmazott – igaz minimális mennyiségben –, egyértelműen La Isabela környékéről származhatott.

Abban is egyetértettek a történészek, hogy a település környékén jelentősebb nemesfémlelőhelyre nem bukkanhattak az első szerencsevadászok. Ennek ellenére La Isabela az első ezüstbányászati településként lett elkönyvelve, mivel minimális mennyiségű ezüstöt azért találtak a kohósalakban.

Kolumbusz második expedíciója azonban, amelyet a spanyol király finanszírozott, és amelynek eredeti célja hatalmas nemesfémkészletek felfedezése lett volna, így teljes kudarcot vallott. Kolumbuszt 1496-ban visszahívták, La Isabela 1500 lakója pedig szétszéledt, részben banditának állva, részben más településeken próbáltak szerencsét.

Végső elkeseredettség

A Proceeding of the National Academy of Sciences amerikai tudományos szaklap legfrissebb számában megjelent cikk szerint azonban az eddig helyben kibányászottnak vélt ezüst sem a Karib-szigetekről származik. Izotópvizsgálatoknak alávetve ugyanis azt kellett megállapítaniuk a kutatóknak, hogy az előkerült mintához hasonló szerkezetű anyagra csakis Spanyolországban, Cadiz környékén bukkanhattak a felfedezők. A kémiai vizsgálatok végkövetkeztetését David Killick, az arizona-i egyetem antropológusa vonta le: Kolumbusz hajósai minden bizonnyal a magukkal hozott, közel 400 kilogrammnyi galenit készletet csapolták meg végső elkeseredettségükben.

Mivel a beígért mesés kincset nem lelték, hurrikánokkal, járványokkal és éhínséggel viszont meg kellett küzdeniük, Killick szerint könnyen elképzelhető, hogy az összehasonlítási mintaként szolgáló, ám ezüstöt csak kis mértékben tartalmazó érckészletet olvasztották meg a település lakói. Mivel a galenit alacsony ezüsttartalma ismert volt a bányászok előtt, így ez is csak azt mutatja, hogy milyen elkeseredettek lehettek La Isabela telepesei – nyilatkozta Killick a National Geographic News-nak.

A tanulmány megállapításai szerint ráadásul valamikor 1497 végén olvaszthatták meg a magukkal hozott érckészletet, azaz nem sokkal a település megszűnte előtt. „Egy szóval, ami első pillantásra az Új Világ első – bár kétségkívül nem túl sikeres – ezüstbányájának tűnt, az valójában az első kincsvadászok végső elkeseredettségéről és tökéletes kudarcáról tanúskodik inkább” – mondta Killick. Az arizonai egyetem kutatócsoportjának egy másik tagja pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen meglepő eredményeket produkálhat az, ha a régészek és a természettudósok összefognak, hogy egy adott kérdésben a két tudományág tapasztalatait felhasználva jussanak eredményre.