Pálos rend, az első és egyetlen magyar alapítású szerzetesrend

1367. február 28-án V. Orbán pápa megerősítette a később boldoggá avatott Özséb által létrehozott pálos rendet. Az esztergomi kanonoki rangjáról lemondó Özséb 1250 körül a Pilis-hegy nyugati részén élő 6 remetével közösen szervezte meg az első és egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet.
A középkorban Magyarországon több szerzetesrend is megvetette lábát, azonban közülük csak egyetlen egy volt magyar alapítású. A pálosok, akik kezdetben Szent Ágoston remete barátainak is nevezték magukat, a Bertalan pécsi püspöktől kapott szabályzat szerint éltek. Az első pálos szerzetesrendet, ahol végre a pálosok közösen élhettek, Szent Özséb alapította.
Az 1246-ban esztergomi kanonoki rangjáról és vagyonáról lemondó Özséb 1250 körül a Pilis-hegy nyugati részén élő hat remetével közösen, a Keresztúr monostorban szervezte meg az első és egyetlen magyar alapítású férfi ordot.
Pál veszprémi püspök 1263-ban a keresztúri központon kívül még hat további remeteséget jelölt ki a szerzetesek számára. Ezután Badacsonyban, Elek-szigeten, Köveskúton, Szakácsiban, Szentjakabon, valamint Idegséden is éltek pálosok. A pálosok gyors térhódítását mutatja, hogy 1327-ben már 30, 1387-ben pedig 62 monostorral büszkélkedhettek. Az 1308 óta Szent Ágoston regulái szerint élő pálos rendet 1367. február 28-án V. Orbán pápa erősítette meg.
A pálos rendet II. József habsburg uralkodó 1786-ban oszlatta fel. Az 1934-ben újrafelállított ordo nem sokáig működött háborítatlanul, mert a kommunisták 1950-ben a szerzeteseket börtönbe vetették vagy kivégezték. A pálosokat csak a rendszerváltást követő időszakban rehabilitálták, kárpótolták.