Amerika legidősebb obszervatóriumára bukkantak
Egy eddig szakrális helynek képzelt perui monumentális építményegyüttesről kiderült, hogy valójában napobszervatórium, melynek segítségével a dél-amerikai őslakók már 2300 évvel ezelőtt képesek voltak előrejelezni az év legfontosabb napjait, eseményeit a napállás függvényében.
Peru part menti területén, Limától, a fővárostól 400 kilométerre található az eddig kultikus helynek hitt Chankillo, amely 13 négyzet alapú, sorba rendezett toronyból áll. A 2-6 méter magas, egymástól öt méter távolságba épített tornyok egy enyhe lejtésű dombon sorakoznak. A tornyok belsejében lépcső vezet fel a magasba.
A kutatók eddig úgy vélték, hogy a hely kultikus vagy védelmi célokat szolgált. Nemrégiben viszont újabb építménymaradványokat tártak fel, amelyek már arra utaltak, hogy más funkciója volt a helynek. Ivan Ghezzi, a limai Nemzeti Kulturális Intézet munkatársa és Clive Ruggles, az angliai Leicester Egyetem kutatója a toronysortól több száz méterre olyan újabb építmények maradványaira bukkant, ahonnan nézve a gerincen emelkedő tornyok fésűszerű alakzatban láthatók.
A Science című tudományos lap legfrissebb számában megjelent beszámoló szerint egy 2300 éves napobszervatóriumról van szó. A megfigyelő pontból nézve az egyes tornyok (mint a fésű fogazai) és a köztük lévő terek kiválóan jelölik a Nap állását az év során. Ezzel a felfedezéssel a chankilloi az amerikai kontinens legrégibb ismert obszervatóriumává vált.
A kutatók megfigyelései szerint a korabeli építők az építmények elrendezésekor pontosan meghatározták többek között a téli és nyári napfordulót, de a bizonyos napállásokhoz kötődő ünnepnapokat, a vetés és az aratás idejét is.
Valószínűleg a helyet csak egy szűk kiváltságos réteg közelíthette meg és használhatta. A közelben talált sírok ugyanis ceremoniális temetkezésre utalnak. Kutatók szerint nem valószínűtlen, hogy a napobszervatóriumot azért is emelték, hogy demonstrálják egy szűk réteg hatalmát, és erősítsék is azt.
A kutatók – a radiometrikus kormeghatározással végzett vizsgálatok alapján – 2000 és 2350 év közöttire becsülik az építmények korát. Azaz az inkák előtt 500-800 évvel élő őslakók már pontosan előre tudták jelezni az év legfontosabb eseményeit a „kőnaptár” segítségével.
A mostani felfedezés új fényt vet az inkák előtti kultúrákra, hiszen az építkezés alapját jelentő asztronómiai tudás nyilvánvalóan jóval régebbi, mint maga a chankilloi obszervatórium.
Kannibalizmus áldozata lett az őskori lány
Nagyjából 800 ezer évvel ezelőtt fiatal embereket ettek a mai Spanyolország északi részének egyik barlangjánál.
A Homo erectus maradványaira bukkantak
A szakértők egy korábban azonosított koponya lelőhelyén folytattak vizsgálatot.
Ásatások Abasáron
A Heves megyei Abasáron folytatódik a Magyarságkutató Intézet régészeti feltárása. A szakemberek feltételezik, hogy ezen a területen található Aba Sámuel király sírhelye.
Megtalálhatták az ábécé hiányzó láncszemét
A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy az ábécés írás miként jutott el Egyiptomból a közel-keleti Levante területére.
Hosszú időn át voltak csúcsragadozók az őseink
Úgy tűnik, felmenőink étrendje csak a kényszer hatására alakult változatossá.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
