Kaposi Mór, a Kaposi-szarkóma névadója

1837 októberében Kaposváron született Kohn Mór, aki később Kaposi Mór néven vált Európa-szerte ismert orvossá.

Az 1850-es évek második felében a bécsi orvosi karon diplomázott. „A bőrgyógyászat és a szifilisz” című habilitációs munkája pedig 1866-ban a hírnevet is meghozta számára. A munkája iránti elismerést példázza, hogy 38 éves korában a bécsi egyetem professzori állást ajánlott fel neki, valamint néhány évvel később a bécsi közkórház bőrgyógyászati osztályának vezetőjévé nevezték ki.

Kaposi sokat publikált, továbbá oktató jellegű írásokat is készített: egyetemi jegyzeteivel a dermatológia legismertebb professzorainak sorába küzdötte fel magát.

Elsőként írta le – a később róla elnevezett – Kaposi-szarkóma nevezetű, a láb és kar bőrén megjelenő éreredetű, daganatos jelenséget.

Kaposi öt idősebb zsidó betegét vizsgálta, amikor felfedezte rajtuk a barnás bőrelváltozásokat. Az orvos megfigyelte azt is, hogy a ritkaságszámban menő betegség elsősorban a dél-és kelet-európai országok lakosainak körében szedi áldozatait, valamint észrevette, hogy feltűnően sok zsidó szenved ebben a kórban.

A Kaposi-szarkómát okozó herpeszvírust azonban csak 1994-ben sikerült azonosítani. A kór egyébként ritka: ma Magyarországon mindössze 1, 5 százalékos a fertőzöttség.