Tatabányán indul az első magyar éghajlatváltozási mintaprogram
A világon már számos településen működik klímaprogram. Bár az éghajlatváltozás érzékenyen és döntően negatívan érinti Magyarországot is, nálunk még nem létezik ilyen sem országos, sem városi szinten.
2007. március 13-án viszont az első hazai városi klímaprogram megvalósításáról írt alá szerződést Bencsik János, Tatabánya polgármestere és Tamás Pál, a program szakmai részének koordinálásáért felelős MTA Szociológiai Kutatóintézet igazgatója. A projekt modellként szolgálhat más magyarországi települések számára is.
Az önkormányzat ennek érdekében alakított ki együttműködést az MTA Szociológiai Kutatóintézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhellyel, amelynek egyik fontos célkitűzése, hogy hazai körülmények között elindítsa és segítse az önkormányzati szintű éghajlatváltozási stratégiák kidolgozását.
Ennek során megvizsgálják, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának vannak-e hatékony lehetőségei a városban.
Többek között a helyi közlekedési rendszer átalakítása révén, a mobilitási kényszer csökkentésével, az autóhasználat csillapításával, a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedés előnyben részesítésével. A helyi energiarendszer átalakítása révén az energiaszükséglet csökkentésével, energiahatékonysági és energiatakarékossági programokkal a fosszilis tüzelőanyagok részesedésnek csökkentésére és a helyben előállított megújuló energiák előnyben részesítésére.
A gazdaság, különösen a mezőgazdaság lokalizálásával annak elérése, hogy a helyben elfogyasztott javak minél nagyobb hányadát helyben termeljék meg, csökkentve ezzel a szállításokból fakadó kibocsátásokat. Az üvegházgáz-elnyelés fokozásával, vagyis fák – erdők, parkok – telepítésével.)
A projekt keretében felmérik azt is, hogy a lakosság mekkora érdeklődést mutat az éghajlatváltozás témája iránt, s a figyelemfelhívó és szemléletalakító munkába miként lehet még aktívabban bevonni a civil szervezeteket és a település intézményeit – áll a Védegylet sajtóközleméynében, a civil szervezet ugyinis szintén támogatja a most induló programot.
Nem tudni, miért ásták ki a középkori emberek a halottaikat
A középkor elején Európa-szerte gyakorta ásták ki a sírokat nem sokkal a temetkezést követően, hogy tárgyakat emeljenek ki belőlük.
Így néz ki a levegőből egy korai viking település
Az izlandi Stöð-nél két izgalmas épület maradványa is megtalálható: az egyik a sziget egyik legkorábbi telephelye lehet, a másikban pedig egy törzsfőnök élhetett.
Ókori táblát talált egy gazda a földjén
A sztélé II. Uahibré fáraó idejéből származik.
Őskori kőtárgyakat találtak a víz alatt
A korszakban a vízszintek jóval alacsonyabbak voltak, ezért több lelőhely mára víz alá került.
Így táplálkoztak az iszlám kori Szicíliában
A kutatók szerves maradványokat elemezve mérték fel, hogy mit ettek a korabeliek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
