Az első ázsiai világkiállítás

1970. március 14-én Hirohito japán császár Osakában 7000 meghívott vendég jelenlétében megnyitotta az első ázsiai világkiállítást. A „Haladás és harmónia az emberiségért” címmel meghirdetett, 183 napon át tartó expó mintegy 65 millió érdeklődőt vonzott.
Az első világkiállításra Viktória angol királynő férje, Albert herceg kezdeményezésére 1851-ben, Londonban került sor. A Hyden Parkban megrendezett expón a világ legkülönbözőbb tájain fekvő országok képviseltették magukat. A londoni világkiállítás hagyományt teremtett, s ezt követően más-más országban ugyan, de néhány évente mindig megrendezésre került.
Az Európában és Amerikában megszervezett expók szinte mindegyike rendelkezett valamilyen kuriózummal, amely ámulatba ejtette az odalátogatókat. Az 1855-ös párizsi világkiállításon az eszpresszógépet, az 1862-es londonin a varrógépet, az 1876-os philadelphiain a telefont, az 1878-as párizsin a hűtőszekrényt, az 1893-as chicagóin a zipzárt, az 1958-as brüsszelin az Atomiumot, az 1964-es new yorkin a színestévét, az 1967-es montrealin pedig az atomórát mutatták be.
Ázsiában először a 20. század második felében rendeztek világkiállítást. A „Haladás és harmónia az emberiségért” címmel meghirdetett osakai expót Hirohito japán császár 1970. március 14-én 7000 meghívott vendég jelenlétében nyitotta meg.
Az érdeklődők a japán világkiállításon, melyen 77 ország képviseltette magát, elsőként szerezhettek tudomást a legmodernebb robottechnológiáról, a műszaki cikkek, köztük a videók széles választékáról, valamint a híradástechnikában bekövetkezett robbanásszerű fejlődésről.
A 183 napon át tartó, 65 millió érdeklődőt vonzó rendezvény 52 millió dolláros nyereséggel zárult.