Nem csak a jövő generációkat fenyegeti a klímaváltozás

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy hétfőn „Van-e jövőjük a megújuló energiaforrásoknak – és van-e jövőnk nélkülük?” címmel tart előadást a Mindentudás Egyetemén.

Mint Meskó Attila a távirati irodának kifejtette, az alapvető gondot az jelenti, hogy az energia 80 százalékát olajból, földgázból és szénből nyerik. A fosszilis energiahordozók felhasználásakor keletkező széndioxid a leginkább felelős az üvegházhatásért, s ez környezeti katasztrófával fenyeget – hangsúlyozta a geofizikus.

„Az olaj- és földgázkészletek rohamosan fogynak, szén ugyan bőségesen áll a rendelkezésünkre, de sok kellemetlenséget okoz: nemcsak a széndioxid miatt, hanem mert ként is tartalmaz, ami a légkörbe jutva savas eső formájában jelentkezik” – fogalmazott Meskó Attila.

Úgy vélte, rehabilitálni kell az atomenergiát, amely a legolcsóbb energiaforrás. A lehetséges alternatívák között említette a geotermikus energiát, valamint a megújuló forrásokat, a nap-, szél- és bioenergiát. Ezek ma még kétszer, háromszor drágábbak, mint a fosszilis energiahordozók, ezért elterjedésükhöz állami támogatás szükséges, de – mint mondta – technológiai újításokkal idővel csökkenthető ez a különbség.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a huzamosabb meleg sokkal jobban megviseli az emberi szervezetet, mint a hideg. Példaként 2003 nyarát hozta fel, amikor Párizsban 15 ezer ember kimutathatóan a tartós meleg miatt halt meg.

Az elmúlt enyhe tél kapcsán megemlítette, hogy ez nem csak előnyökkel, például energiatakarékossággal járt, de számos téren kárt is okozott: nem pusztultak el például a növényi kártevők. Meskó Attila szerint szemléletváltással, a mindennapokban megnyilvánuló takarékossággal is lehet tenni a globális felmelegedés ellen.