Tatabánya: a legszennyezettebb városból zöld példakép?

Habár Tatabánya az 1990-es évek elejéig még „a piszkos 12” egyikeként volt ismert (többek között Miskolc, Gyöngyös és Vác társaságában), a rendszerváltás után az ipar leépülése, az elavult erőművek bezárása valamint korszerűsítése látványos fellendülést eredményezett a környezet minőségének javulása terén.

Mára valójában „a piszkos 12” mint fogalom is elavulttá vált, hiszen ma már a légszennyezés és az üvegházhatású gázkibocsátás elsősorban nem az iparhoz, hanem a közlekedéshez, így a sűrűn lakott és nagy átmenő forgalommal rendelkező nagyvárosokhoz kötődik.

Mint ahogy a térképen is látható a nitrogén-oxidokat tekintetve – a legfrissebb, 2005-ös statisztikák szerint – Budapest, Győr, Vác, Miskolc és Nyíregyháza „vezet”. A legnagyobb szálló porterhelés (PM10 – 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék) ugyanebben az évben Budapestet, Esztergomot, Dorogot és Egert sújtotta.

Jelenleg a légszennyezés terén országos szinten a legfőbb problémát a növekvő mennyiségű nitrogén-oxidok, a szálló por és nyári időszakban az ózon (a nyári szmog legfőbb alkotóeleme) jelenti, mindegyiknek elsődleges forrásai a kipufogógázok, de a két utóbbi szennyezőanyag koncentrációja jelentősen függ az időjárási viszonyoktól is.

„2003-ra kiépült az országot teljesen lefedő automata imisszió-mérőhálózat, amellyel jól nyomon követhető a közlekedési forgalomban jelentkező csúcsidőszakokhoz kötődő szennyezőanyag-kibocsátás „megugrások”. Ugyanakkor a városokat elkerülő utak látványos levegőminőség-javulást idéznek elő az érintett településeken” – mondta a National Geograpic Online-nak Vágvölgyi Györgyi, a KvVM levegőtisztaság-védelmi osztályának munkatársa.

Légszennyezettség: PM10 (2005) Forrás: KvVM

Drasztikusan csökkent az ipari szennyezés

Míg a nyolcvanas évek közepén a légkörbe jutó szilárd anyag és a szén-monoxid több mint negyedét az ipar adta, 2005-ben már ezen szennyezőanyagok részesedése a teljes országos emisszióból „csak” 6-11 százalék volt.

A légszennyezés csökkenéséhez jelentősen hozzájárult, hogy 2004 végére befejeződött az összes hazai hőerőmű korszerűsítése, illetve a határérték feletti szennyezők bezárása, ugyanakkor az energiahordozók terén a szén helyett a földgáz vette át a vezető szerepet.

Ennek következtében a nyolcvanas évek közepétől 2005-re a hőerőművekből származó szilárd anyag kibocsátás 130 kilótonna éves értékről 1 kilótonnára csökkent, a szén-monoxid kibocsátás 30 kilótonnáról évi 12 kilótonnára, a kén-dioxidé 500 kilótonnáról 20 kilótonnára, a nitrogén-oxidé pedig 60 kilótonnáról 24 kilótonnára mérséklődött.

Forrás: KvVM

„Ugyanakkor az elmúlt években a földgáz árának emelkedése miatt jelentősen megnőtt a lakossági eredetű légszennyezés mértéke, ami az olcsóbb fa és széntüzelésre való visszatérésnek tulajdonítható” – mondta lapunknak Kutas József, a KvVM levegőtisztaság-védelmi osztályának munkatársa.

A légszennyező anyagok közül a kén-dioxid koncentráció csökkenése volt a leglátványosabb az elmúlt másfél évtizedben, ugyanis ez idő alatt a kezdeti érték mintegy tíz százalékára csökkent a teljes kibocsátás. Ez elsősorban a hőerőművek és az ipari energiahordozó-felhasználás megváltozásának köszönhető: csökkent a szén felhasználása, az olajat kéntelenítik, ugyanakkor az olaj mellett a földgáz vált a fő energiahordozóvá. A kén-dioxid koncentráció további jelentős csökkenése viszont már nem várható.

Forrás: KvVM

A közúti közlekedés a fekete bárány?

Ezzel szemben az elmúlt másfél évtized során egyes anyagok tekintetében viszont nőtt a közlekedésből származó kibocsátás, annak ellenére, hogy több pozitív intézkedés is volt ezen a téren: többek között 1994 óta csak katalizátoros autókat lehetett forgalomba helyezni, 1999 óta pedig tilos az ólmozott benzin forgalmazása. A pozitív fejlemények ellen hat, hogy az elmúlt időszakban átlagosan mintegy százezer új autó került forgalomba évente, vagyis habár egy-egy autó szennyezőanyag kibocsátása csökkent, az autóállomány rohamos növekedésével a teljes kibocsátás nő.

Míg a közúti közlekedésből származó kén-dioxid és az ólom értéke gyakorlatilag nulla közelire csökkent, a szilárd anyag kibocsátás 2005-re megduplázódott, a nitrogén-oxidé és a szén-dioxidé a kilencvenes évek elejétől pedig fokozatosan nő. Jelenleg a közlekedés teszi ki a teljes szilárd anyag kibocsátás negyedét, a nitrogén-oxidok kibocsátásának több mint a felét, a szén-monoxidénak pedig több mint 70 százalékát (bár a kibocsátás értéke a kilencvenes évek elejéhez képest kisebb ingadozásokkal stabilnak tekinthető).

Forrás: KvVM

Klímavédelmi mintaprogram

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” – ezt az unalomig hangoztatott jelmondatot kívánja készpénzre váltani Tatabánya önkormányzata a napokban indult kezdeményezéssel. Mint arról korábban már lapunk is beszámolt, a város vezetősége együttműködést alakított ki az MTA Szociológiai Kutatóintézetében működő Éghajlatváltozás Kutatóműhellyel, amelynek egyik fontos célkitűzése, hogy hazai körülmények között elindítsa és segítse az önkormányzati szintű éghajlatváltozási stratégiák kidolgozását.

„A klímaváltozás globális felelősséget ró mindenkire, s habár Magyarország csak igen kis mértékben járul hozzá a problémához, nem várhatunk addig, amíg a „nagyok” lépnek” – mondta Bencsik János, Tatabánya polgármestere az együttműködés aláírásakor. Az eseménynek ráadásul egyfajta aktualitást ad az EU és egyben Magyarország napokban tett vállalása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

A program keretében a lakosság szemléletformálása mellett olyan környezetvédelmi beruházások, felújítások valósulnak meg, amelyek lehetővé teszik a város üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését.

A programban fontos szerepet szánnak többek között a helyi közlekedési rendszer átalakításának és ezáltal az autóhasználat mérséklésének, valamint a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedés előnyben részesítésének.

A helyi energiarendszer átalakítása az a terület, ahol a legtöbb és legszembetűnőbb eredmények várhatók: a lakások szigetelésének javításával és a fűtési rendszer átalakításával csökkenthető az energiaszükséglet, és hatékonyabbá válik az energiafelhasználás. Az energiaellátásban nagyobb szerepet szánnak a helyben előállított megújuló energiának. Bencsik János hozzátette, remélik, hogy a program során kifejlesztett technológiák későbbi ipari méretű előállítása révén Tatabánya a jövőben egyfajta környezetvédelmi ipari központtá válik.

A technológiák mellett a gazdaság, különösen a mezőgazdaság lokalizálása is nagyban hozzájárulhat a szennyezőanyag kibocsátás és az energiaszükséglet csökkentéséhez azzal, hogy az elfogyasztott javak minél nagyobb hányadát helyben termelik meg, csökkentve ezzel a szállításokból fakadó szennyezőanyag kibocsátást.

Kapcsolódó weboldal: