Ismerkedjen meg a Kempelen-féle sakkautomatával!

A sakkozógép már a maga korában is világhírnévre tett szert, hiszen Kempelen és későbbi tulajdonosai egész Európát és Észak-Amerikát bejárták ezzel a „bűvészmutatvánnyal”. A korabeli közönséget ámulatba ejtette, hogy a sakktábla másik oldalán ülő török bábu úgy játszik akár egy igazi ember. A korabeli legendák azt rebesgették, hogy egy ember van a gépben, de lelepleződésre soha nem került sor.

Kempelen Farkas (Wolfgang von Kempelen) Mária Terézia utasítására 1769-ben fogott neki a sakkautomata megépítésének, amelyet 1770 elején már be is mutatott az udvar előtt. A korabeli feljegyzések szerint a „Török” első kihívója Cobenzl gróf volt.

Ettől kezdve csak a „Törökként” emlegetett gép nagy karriert futott be európai körútján. Olyan neves emberekkel játszott, mint Benjamin Franklin vagy Napóleon. A „Török” titkát senkinek nem sikerült megfejtenie, ezért évszázadokon keresztül foglalkoztatta a művészeket, tudósokat és a laikusokat. Ennek köszönhetően pedig számos feljegyzés és rajz született a sakkozó „Törökről”.

Az eredeti gép az amerikai körút során 1854-ben a philadelphiai Kínai Múzeumban, egy tűzvészben megsemmisült. A gépből csak a sakktábla maradt fenn. Akkori tulajdonosa, Nepomuk Maelzel pár évvel később felfedte a szerkezet titkát, vagyis hogy a dobozba rejtőzve valóban egy ember mozgatta a török bábú karját.

A Műcsarnokban látható sakkozó gép az eredeti példány eddig készült legtökéletesebb másolata. A szerkezet elkészítése a bűvészkellékek és varázsdobozok építőjeként világhírűvé vált John Gaughan nevéhez fűződik. Gaughan többek között olyan bűvészeknek dolgozott eddig, mint David Copperfield, Alan Wakeling vagy Doug Henning, és több hollywoodi és Broadway-produkció speciális effektus szakértőjeként is közreműködött.

Gaugham, a kiállítás sajtóbemutatóján elmondta, hogy már gyerekkora óta foglalkoztatta a bűvészkedés, és ezen belül is a Kempelen-féle sakkautomata. Végül 18 évnyi munkával, korabeli feljegyzések és rajzok alapján, a sokadik változat után sikerült elkészítenie a most nálunk is látható szerkezetet.

A kiállítás a sakkgép mellett Kempelen másik híres alkotását, a beszélőgép eredeti példányát (lásd harmadik kép) is bemutatja, amelyet a müncheni Deutsches Museum gyűjteményéből kölcsönöztek. A kiállításon képet kapunk a kor Habsburg Birodalmáról, betekinthetünk Magyarország és Közép-Európa művelődéstörténetébe, megismerhetjük a korszak tudományos életét, a szabadkőművesek mozgalmát, valamint az évszázad török- és bábukultuszát.

Kempelen különös és sziporkázóan szellemes szerkezetei a technika- és eszmetörténet számos kiemelkedő alakját megihlették, de újító gondolatai egészen napjainkig hatnak. A kiállításon olyan, részben kifejezetten erre az alkalomra készült kortárs médiaművészeti alkotásokat is láthatunk, amelyek Kempelen találmányainak felvetéseit gondolják tovább, számos kipróbálható, hallható, látható interaktív elemmel.

A kiállítás nyitónapján, szombaton John Gaughan a nagyközönség számára is bemutatja a Kempelen-féle produkciót. Szombaton és vasárnap tudományos szimpóziumra kerül sor, melynek témái a kiállításhoz kapcsolódnak: a sakk és a gép, a hangszimuláció és az automaták, a robotika, a mesterséges intelligencia fejlődése, a művészet, a tudomány és a technika kapcsolata, valamint Kempelen korának kulturális és társadalmi történései.

A Műcsarnokban minden csütörtökön ingyenes tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők. A kiállítás május 28-ig tart nyitva.

További információ a kiállításról és Kempelen Farkas életéről valamint találmányairól a Műcsarnok és a kiállítás honlapján>>