Nyelvtudás híján vereség

1849. március 23-án Josef Wenzel Radetzky tábornagy Novaránál szétverte a Szárd Királyság hadseregét. A novarai győzelemmel a Habsburg birodalom biztosította hatalmát az Itáliában birtokolt területei felett.
Az 1766-ban Csehországban született Josef Wenzel Radetzky a 19. század közepén az osztrák hadseregben fényes karriert futott be. Az ifjúkorában számtalan háborúban – többek között a napóleoni küzdelmekben – kitüntetett Radetzky még az 1848/49-es itáliai harcokban is aktív szerepet vállalt.
Mivel az észak-itáliai területeket a Habsburg uralkodók tartották fennhatóságuk alatt, Itália a nép segítségével, forradalomi úton akart megszabadulni tőlük. Az 1848-ban kirobbant forradalom legfőbb célja az itáliai függetlenség kivívása és egy egységes nemzetállam létrehozása volt.
Ferenc József osztrák császár Radetzky-t bízta meg a felkelés leverésével. A tábornagy a Santa Luciai, vincenzai, valamint a custozzai sikerek után, egy ideiglenes fegyverszüneti megállapodást követően, 1849. március 23-án Novaránál mért végső csapást a Szárd Királyság hadseregére.
Noha a piemontiak a 70 ezer osztrák katonával szemben 100 ezer főt vonultattak fel, mégsem tudtak a harcokból győztesen kikerülni. A kortársak vélemény szerint a vereség hátterében a lengyel származású Albert Chrzanowsky tábornok állt, aki amellett, hogy nem beszélt olaszul, még a helyi földrajzi viszonyokkal sem volt tisztában.
A szárd vereséget követő napon Károly Albert szárd uralkodó lemondott, és az itáliai harcok az 1849. augusztus 6-án megkötött békeszerződéssel lezárultak.
A Szárd Királyságnak csak az 1850-es évek végén adatott meg a revans lehetősége.