Egyre porosabb az Antarktika

Amikor amerikai kutatók az Antarktiszi-félszigeten egy 120 méter mélyről származó fúrásmintát vizsgálva észrevették, hogy a jég alumíniumtartalma a 20. században több mint kétszerese volt a korábbi időszak értékeihez képest. A kutatók szerint az alumínium valószínűleg távoli területekről származó porfelhőkkel érkezhetett a félszigetre, majd ott idővel kiülepedett.

A kutatást vezető Joe McConnell, a nevadai Desert Research Institute kutatója megpróbálta kideríteni a por származási helyét. Kutatócsoportjával együtt azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés figyelhető meg a jégmintában tapasztalt alumínium-koncentráció változása és a 20. századi időjárási viszonyok között.

A vizsgálatok arra az eredményre vezettek, hogy Patagónia időjárása és az Antarktikán kiülepedett aluminiummal szennyezett por között kapcsolat van: a Patagónián jelentkező meleg és száraz időszakokat jelentős porkiülepedés követette az Antarktikán.

McConnell szerint ennek oka, hogy a 20. század elején Patagóniában drasztikusan megnőtt a tenyésztett juhállomány nagysága, ami túllegeltetéshez és elsivatagosodáshoz vezetett a térségben. A kopár, száraz felszínről a szél könnyen kifújja a talajt, így a por és vele együtt a különböző szennyező anyagok a légáramlatokkal a Föld távoli területeire is eljutnak.

McConnell eredménye talán segíthet a jövőben az éghajlatváltozás kutatásában, ugyanis máig sok a bizonytalanság azon a téren, hogy az aeroszol részecskék hogyan befolyásolják a helyi időjárást. Ismert, hogy az Afrika felett kialakuló hatalmas porfelhők a csapadék csökkenéséhez vezetnek.

“A jelenlegi adatok alapján azt még nem tudjuk megmondani, hogy a porfelhőknek milyen hatásuk van az Antarktika éghaljati viszonyaira és a jég olvadására, ugyanis a műholdfelvételeken csak a felszálló porfelhők láthatók, azok későbbi útja és hatása már nem” – nyilatkozta Paul Ginoux, a New Jersey-I Geophysical Fluid Dynamics Laboratory in Princeton kutatója, aki a kutatócsoport adatainak feldolgozását vezeti.

Kapcsolódó cikkeink: