Schubert első és egyben utolsó hangversenye

Franz Schubert osztrák zeneszerző 1828. március 28-án Bécsben a „Zenebarátok társaságának” koncerttermében adott először és egyben utoljára hangversenyt saját műveiből. Bár fiatalon, 31 éves korában elhunyt, számtalan szimfóniát, vonósnégyest, romantikus dalt, szonátát írt.
Az 1700-as évek végén az osztrák Himmelpfortgrundban, Bécs egyik külvárosi negyedében született Franz Schubert osztrák zeneszerző. Az ifjú Schubertet az egyházi tanítóként dolgozó édesapja már kisgyermekkorában zenei képzésben részesítette: az apja hegedülni, míg a bátyja zongorázni tanította.
A fiú tehetsége hamar kitűnt, ezért a szülei beíratták a kor legszínvonalasabb zeneiskolájába, az Antonio Salieri által irányított bécsi zenedébe. Itt figyelt fel Salieri Schubert zeneszerzői képességére.
Beethovennel ellentétben, Schubert műveire nem volt olyan nagy az igény, ezért a művészetéből nem tudta magát eltartani. Végső megoldásként az ifjú zeneszerző kénytelen volt az apja vezetése alatt álló iskolában állást vállalni.
Schubert a zeneszerzést azonban továbbra is folytatta, csak ezután titokban, az apja tudta és támogatása nélkül. Műveinek kiadása csak 1825-ben lendült fel. Ezt követően az eladásokból származó haszon már biztosított számára némi anyagi biztonságot.
Franz Schubert saját műveiből még hangversenyt is szervezett: első és egyben utolsó előadására 1828. március 28-án Bécsben a „Zenebarátok társaságának” koncerttermében került sor.
Annak ellenére, hogy a szifiliszben szenvedő Schubert egészsége az utolsó éveiben súlyosan megromlott, haláláig alkotott.
Az 1828 őszén elhunyt zeneszerzőt – saját kérésére – Beethoven mellé temették. Sírhelye 1888 óta Beethoven, Brahms és Johann Strauss nyughelye mellett, a bécsi Zentralfriedhofban található.