II. János Pál halála

2005. április 2-án, mindenféle orvosi ellátást és beavatkozást elutasítva, 85 éves korában a Vatikánban elhunyt II. János Pál katolikus egyházfő. Annak ellenére, hogy a pápa világszerte hatalmas népszerűségnek örvendett, 1981-ben egy török származású férfi merényletet kísérelt meg ellene.
A lengyel származású Karol Wojtyla, aki II. János Pál katolikus egyházfőként vált világszerte ismertté, 2005. április 2-án – több éven át tartó súlyos betegség után -, mindenféle orvosi ellátást és beavatkozást elutasítva, 85 éves korában vatikáni otthonában elhunyt.
Annak ellenére, hogy a 27 éves pápasága alatt nagy népszerűségnek örvendett, 1981. május 13-án a római Szent Péter téren a török származású Mehmet Ali Agca merényletet követett el ellene. A több lövést leadó Agca súlyosan megsebesítette az egyházfőt.
Miután a felháborodott vallásos tömeg leterítette az elkövetőt, az olasz hatóság letartóztatta Agcát. Az olasz bíróság a török férfit – gyilkossági kísérlet vádjával – börtönbüntetésre ítélte.
II. János Pál pápa emberi nagyságát mutatja, hogy már néhány nappal később megbocsátott a merénylőnek, mi több, 1983-ban a Rebibbia börtönben fel is kereste Agcát, akit ismételt megbocsátásáról biztosított.
Az olasz köztársasági elnök 2000-ben amnesztiát hirdetett, így Agca kiszabadult az olasz fogságból. A szabadságot azonban nem élvezhette, mert a török hatóságok bűnösnek találták két ügyben is: egy, még az 1970-es években elkövetett rablásért, és egy újságíró ellen elkövetett gyilkosságért. Mehmet Ali Agca – annak ellenére, hogy életfogytiglani börtönbüntetést kapott – az Olaszországban letöltött évek beszámításának köszönhetően, már 2006 januárjában kiszabadult a török börtönből.
A II. János Pál pápa elleni 1981-es merénylet körülményei, okai a mai napig tisztázatlanok. Az egyházfő azonban mindvégig biztos volt abban, hogy Agca nem saját akaratából gyilkolt, hanem egy mögötte álló szervezet marionett-bábuként mozgatta.
Az olasz parlamentben felállított bizottság vizsgálatában a szovjet pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev, valamint a bolgár és a német titkosszolgálatok együttes felelősségét állapította meg a pápa elleni merényletben.