Előd, Szalóme, Kordélia2020. október 22., csütörtök
Kultúra

Megfejtették a piramisok építésének titkát?

National Geographic Magyarország

Megoldódni látszik a világ egyik legnagyobb építészeti talánya, Kheopsz fáraó piramisának építése. Az új elmélet szerint a piramist nem kívülről felhúzott rámpa, vagy csigák és daruk segítségével építették, ahogy a korábbi teóriák állították, hanem a piramison belül épített rámpán szállították a köveket, akár 140 méter magasba is.

A világ hét csodájából egyedüliként fennmaradt piramis-világra a mai napig rácsodálkozunk: hogyan voltak képesek a technikailag finoman szólva is fejletlennek tekintett ókori egyiptomiak több tonnás kőtömböket 100 méter magasságba feljuttatni? Az eddigi elképzelések szerint elsősorban rengeteg emberre volt szükség, egyes becslések szerint Kheopsz fáraó piramisán például csaknem százezren dolgozhattak. Az emberi kéz persze önmagában még nem lett volna elég, valamilyen segédeszközre mindenféleképpen szükség volt, és a talány talán éppen emiatt maradt máig az építészet egyik legnagyobb rejtélye. Kétféle elképzelés azért megfogalmazódott már korábban is a tudósokban.

Daruk és csigák

Az egyik szerint az átlagban két és fél tonnás kőtömbök egy daru segítségével kerülhettek a helyükre akkor is, amikor a piramis magassága már elérte a 100 métert. Erről szóló írásos feljegyzést Hérodotosznál, a görögök egyik legnagyobb történetírójánál is találtak, aki Kr.e. 450 körül arról ír, hogy egy különleges gép segítségével tették helyükre egykoron a hatalmas kődarabokat az egyiptomiak.

Fontos persze megjegyezni, hogy Hérodotosz is több mint 2000 év távolságából ír az egyiptomiakról, hiszen például Kheopsz fáraó piramisát Kr.e. 2547 körül kezdték építeni, nem sokkal az után, hogy Kheopsz fáraó lett. Szintén az elméletet támasztja alá az a tény, hogy még a legutóbbi időkben is az egyiptomiak használtak a Hérodotosz által említetthez hasonló emelőszerkezetet, elsősorban a Nílusból való vízkiemeléshez. Ráadásul ilyen darukról ábrák is fennmaradtak – igaz, nem a piramisépítkezésekkel kapcsolatban.

Csakhogy a piramis építésénél nem egy, nem is kettő, hanem több tucat fából készült darura lett volna szükség, márpedig Egyiptom közismerten „fa szűkében” volt már a fáraók korában is. A daruk ácsolásához szükséges alapanyagot a mai Libanon területéről hozhatták volna, ami viszont roppant költséges művelet volt már akkor is, amikor hajóácsolás céljából importálták a fát Egyiptomba. Harmadrészt pedig az is problémát okoz, hogy a piramis csúcsához közeledve ezeknek a fából készült daruknak már nem lett volna helyük: egyszerűen olyan kis felület maradt az egymásra rakott köveken, hogy egy daru elhelyezése teljességgel elképzelhetetlen – olvasható az Archeology című szaklap legfrissebb számában.

Külső rámpa

A másik korábbi elképzelés szerint a piramis köré kívülről felépített rámpán tolták, vagy éppen húzták fel a kőtömböket a magasabb részekre. Ezt kétféleképpen tehették: vagy egy hosszú egyenes rámpa segítségével, amelynek dőlésszöge nem haladja meg a nyolc százalékot, vagy pedig egy csigavonalban a piramis körül felkúszó rámpa segítségével. Előbbi esetet valószínűtlennek tartják a kutatók, mivel a száz méteres magasság eléréshez már másfél kilométer távolról kellett volna elindítani a rámpát ahhoz, hogy ne legyen meredekebb nyolc százaléknál a lejtő. Ha ezt megették, és másfél kilométerről húzták fel a követ, az legalább akkora csodának számít, mint magának a piramisnak a megépítése – írja az Archeology.

Gondok vannak a csigavonalú külső rámpával is: ebben az esetben ugyanis gyakorlatilag nem lehet befejezni a piramist, mivel a sarkok nem építhetők meg, csak akkor, amikor már a csúcsot is elérték. Márpedig a pontos mérésekhez és összeillesztésekhez elengedhetetlen volt, hogy a piramis sarkaihoz viszonyítsanak. Ezen túlmenően az is gondot jelent az elmélet számára, hogy semmilyen olyan nyom nem maradt fenn, amely egy külső rámpa meglétére utalna a piramis derekánál vagy magasabb részeinél. Mindezeket figyelembe véve Jean-Pierre Houdin francia építész egy meglepő, de korántsem elképzelhetetlen ötlettel állt elő.

Belső rámpa

Houdin szerint két fázisban építették a piramisokat egykoron. Az első fázisban, 40 méter magasságig, külső rámpát használhattak a kivitelezők. Csakhogy Kheopsz fáraó piramisa közel 140 méter magas. Houdin szerint a maradék száz méteres magasságba az építők már egy belső rámpa segítségével juttatták fel a köveket. Ez a rámpa hét százalékos meredekséggel bírt, még éppen fel tudták húzni rajta a kőtömböket. A belső rámpáról szóló elképzelésekkel megoldódni látszanak a piramis sarkai okozta dilemmák is. Houdin szerint ugyanis a belső rámpa segítségével a sarkoknál is minden további nélkül be tudtak fordulni a munkások a hatalmas kőtömbökkel.

Belső rámpa meglétére utalnak egyébként különféle bevágások is a piramis kövein, ám Houdin és segítői mindenekelőtt mikrogravimetrikus módszerrel próbálják meg bebizonyítani igazukat. Az egyes kőtömbök súlyának és vastagságának elemzése az építész szerint kulcsfontosságú lehet az elmélet bizonyítása szempontjából, így kutatócsoportjával további vizsgálatokra készül.

Hozzászólások

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket