Krisztina svéd királynő halála

1626-ban Stockholmban II. Gusztáv Adolf svéd király és Brandenburgi Mária Eleonóra leányaként született Krisztina Wasa, aki 1632-ben, apja halálát követően – fiú örökös híján – átvette a királyi hatalmat. A gyermekként árvaságra jutott Krisztina rokonoknál nőtt fel, ahol egészen fiatalon a lovaglás és a vadászat rabja lett.

Noha már 6 esztendősen Svédország királynőjévé koronázták, a tényleges hatalmat csak 18 éves korában kapta meg. Krisztina királynő a 22 éven át tartó uralkodása alatt az oktatásban valamint a gazdaság számos területén reformokat hajtott végre, továbbá szorgalmazta a városok fejlődését, és mint a művészetek és a tudományok bőkezű mecénásaként is tisztelték.

Az erősakaratú királynő 1654-ben azonban váratlan lépésre szánta el magát: egészségügyi okokra hivatkozva lemondott a koronáról, és székhelyét Itáliába tette át. Krisztina döntésének hátterében valószínűleg két, egymással össze nem függő ok állt: a bigottan katolikus Krisztina a protestáns Svédországban nem gyakorolhatta szabadon vallását, valamint a svédek körében nem örvendett túlzottan nagy népszerűségnek.

A gyakran „Észak Szemirámisza”-ként emlegetett svéd királynő élete hátralévő részét főleg a katolikus Itáliában töltötte. A leszbikus hajlamú királynő, aki hosszú éveken át folytatott szerelmi viszonyt Ebba Sparre udvarhölggyel, minden idejét a tudományoknak, valamint a művészeteknek szentelte.

Krisztina 1689. április 19-én Rómában hunyt el, testét a pápa személyes utasítására a Szent Péter székesegyházban helyezték örök nyugalomra.