V. Kelemen, az első avignoni pápa

A 13. század közepén a franciaországi Villandrautban született Bertrand de Goth, aki néhány évtizeddel később V. Kelemen pápa néven vált ismertté. A jómódú családban felnőtt fiútól nem állt messze az egyházi pálya gondolata, hiszen testvérei közül többen is Isten elkötelezett szolgái voltak.

A kitűnő nevelésben részesült Bertrand, aki Toulouse-ban, Orléansban, valamint Bolognában tanult, széleskörű jogi ismereteivel és befolyásos kapcsolataival hamar kiemelkedett társai közül. A IV. (Szép) Fülöp francia királlyal is baráti viszonyt ápoló férfit 1299-ben Bordeaux érsekévé nevezték ki . Ezt követően a tiara megszerzésére már csak néhány évet kellett várnia.

Miután 1304 nyarán XI. Benedek pápa rejtélyes körülmények között meghalt, a konklávé az új egyházfő személyén majdnem egy éven át vitatkozott. Végül 1305 június 5-én Bertrand de Goth mellett döntöttek. Bertrandot – saját kérésére – a szokásokkal ellentétben, nem Rómában, hanem Lyonban koronázták meg.

Az új pápa, aki szívesen tartózkodott Franciaországban és egy cseppet sem vágyott vissza Rómába, a francia király befolyása alatt állva, 1309-ben áttette székhelyét Avignonba. Ezzel kezdetét vette a pápák “avignoni fogsága”.

V. Kelemen azonban nemcsak a “költözés” kérdésében kedvezett IV. Fülöpnek, hanem a templomos lovagrend félreállításában is meghatározó szerepet vállalt. A pápa ugyanis beleegyezett a rend feloszlatásába, a vezetők kivégzésébe és a lovagok komoly vagyonának elkobzásába.

A jogban való jártassága miatt gyakran csak jogászpápaként emlegetett V. Kelemen 1314. április 20-án az Avignonhoz közeli Roquemaure-ban halt meg.