Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Kultúra

Szökőár pusztította el a mínoszi kultúrát

National Geographic Magyarország

Immár bizonyítottnak tűnik, hogy Európa első nagy kultúráját, a mínoszit valóban egy hatalmas szökőár pusztította el. Az egykoron Kréta szigetén virágzó magaskultúrát egyesek Atlantisszal azonosítják, mások pedig az Atlantisz mítosz valóságban gyökerező alapjait látják benne.

Amíg az európai kontinensen kis tákolmányokban, egyszerű viskókban éltek az emberek, addig Kréta szigetén egy különös civilizáció hatalmas palotákat állított, kikövezte az odavezető utakat, sőt települései java részén még csatornarendszert is épített. A mínoszi kultúra maradványai mind a mai napig ámulatbaejtőek, ahogy az is, hogy hogyan pusztulhatott el ez a fejlett kultúra Kr.e. 1500 körül egyik pillanatról a másikra. A leginkább elfogadott tézis szerint természeti csapás érhette a szigetet, és ezt az elméletet most alátámasztani látszik egy geológiai vizsgálat is.

A természet erejével nem számoltak

Az izraeli Ben Gurion Egyetem régészprofesszora, Hendrik Bruins a BBC News-nak nyilatkozva elmondta: a geo-archeológiai rétegmaradványok azt mutatják, hogy a sziget partjait minden bizonnyal egy hatalmas szökőár érhette el Kr.e. 1500 körül, és a településeket egyszerűen elmosta. Ez annál is inkább elképzelhető, mivel a mínoszi civilizáció emberei egyáltalán nem építettek véderőket tengerparti településeik köré. Olyannyira bíztak tengerészeti ismereteikben és hadtudományuk fejlettségében, hogy emberi erővel bevehetetlennek hitték még a véderő nélküli tengerparti településeiket is.

Csakhogy úgy tűnik, a természet erejével nem számoltak: az egykori Thíra szigetén működő vulkán erejével szemben persze valószínűleg semmilyen védelmi intézkedés nem használt volna. A mínoszi kultúra vesztét okozó vulkánkitörésről nemrégiben bizonyították be, hogy az eddig feltételezettnél akár kétszer nagyobb lehetett. A mai Szantorin szigetén egykoron működő vulkán közel 60 köbkilométernyi magmát lövellhetett ki, ami már önmagában is döbbenetes mennyiség. Az általunk ismert vulkánkitörések közül csak egy volt nagyobb ennél: az indonéziai Tambora vulkán 1815-ös kitörésekor a becslések szerint 100 köbkilométernyi anyag lökődött a felszínre.

Hét méterrel a tenger szintje felett

A görög szigetvilág Kr.e. 1500 körül a Thíra kitörését ugyancsak megérezte. A kitörést követő szökőár, elérve Kréta partjait, a földdel tette egyenlővé a part menti településeket. Sokáig azt gondolták a tudósok, hogy egy-egy szökőár nyomában nem marad semmi. A 2004-es indonéziai katasztrófa utóvizsgálatai azonban bebizonyították: a szökőár visszahúzódásakor messze nem sodor magával mindent, sőt sok helyütt éppen ellentétes folyamatokat figyeltek meg. Tengerparti talajrétegekre és tereptárgyakra, valamint emberi építmények maradványaira bukkantak messze a szárazföld belsejében a szökőár visszahúzódását követően.

Ez a jelenség ad magyarázatot Hendrik Bruins mostani kutatásaira is: az izraeli professzor és csapata ugyanis Kréta keleti felén olyan üledékrétegeket fedezett fel, amelyek csakis egy hatalmas hullám segítségével kerülhettek mostani helyükre.

A mínoszi kultúra tengerparti építkezéseinél használt anyagok, cserépdarabok és edények, valamint tengerparti kavicsok és tengeri állatok csontmaradványai keverednek a feltárt üledékrétegben mikroszkóppal azonosítható tengeri állatmaradványokkal.

Ráadásul mindez közel hét méterrel a tenger szintje fölött, ami végképp arra vall, hogy egy hatalmas szökőár juttatta el ezeket a rétegeket a tengerparttól távolabb eső részekre. A egykori Palaikastro házai ezen túlmenően szintén szökőárra utaló jeleket hordoznak: Sandy MacGillivray, kanadai régész ugyancsak a BBC News-ak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig nem nagyon tudták megmagyarázni, hogy a település egykori házainak falai közül miért csak a tengerpart felé nézők dőltek össze teljesen.

Costas Synolakis, az amerikai Dél-kaliforniai Egyetem szökőár kutatója ugyanakkor azt is megjegyezte: ha elsőre nem is értjük, hogy vajon miért pusztulhatott el egy egész kultúra a Kréta partjait érő hullámok miatt, akkor csak meg kell vizsgálnunk, hogy mi is történt az indonéz Bande Aceh-ben a 2004. decemberi szökőár pusztítását követően. A halálozási arányszám itt 80 százalék fölött mozgott, ami az ókorban már bőven elég lehetett ahhoz, hogy a különféle betegségeknek köszönhetően a sziget belsejében található települések lakóit is elérje a part menti katasztrófa.

Egyiptom is megérezte a hatást?

Április elején egyébként az ókorban Thírának nevezett Szantorin szigetén működő vulkánról még ennél is félelmetesebb adat került nyilvánosságra: egyiptomi régészek ugyanis azt állították, hogy a vulkántól több mint 800 kilométerre lévő Sinai-félszigeten végzett ásatásaik során a Szantorinból származó lávakövek maradványaira bukkantak. Az ásatás kapcsán Zahi Hawass, az egyiptomi régészeti tanács vezetője elmondta: a geológiai vizsgálatok segíthetnek abban, hogy megértsük, miként is hatott a fáraók idejében az emberekre egy-egy természeti katasztrófa.

Georges Vougioukalakis, a görög geológiai és ásványtani intézet kutatója azonban óva intett attól, hogy gyors következtetéseket vonjunk le. Szerinte ugyanis eléggé valószínűtlen, hogy több mint 800 kilométert vándorolt volna a Thírából kitörő láva a tengeren. Amit mégis elképzelhetőnek tart, az az, hogy a vékony hamuréteg valóban eljutott Egyiptom partközeli részeire is. Ismert, hogy a kitörés következtében a hőmérsékleti és éghajlati viszonyok radikálisan megváltoztak a térségben. Ez ugyancsak érinthette Egyiptomot is.

Hozzászólások

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

Miért váltsunk téli abroncsra?

Miért váltsunk téli abroncsra?

Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket