Guillotine, a humánus kivégzési eszköz
1792. április 25-én alkalmazták először nyilvános kivégzésen a Joseph-Ignace Guillotin francia orvosról elnevezett guillotine-t. A többszörös rablás és gyilkosság elkövetése miatt elítélt Nicolas Jacques Pelletier-t Párizs központjában óriási tömeg előtt Charles Henri Sanson hóhér fejezte le.
A guillotine-hoz hasonló eszközök már a 17. századi Angliában, Skóciában, Itáliában, valamint német földön ismertek voltak, azonban azokat elsősorban tyúkok lenyakazására használták.
A nyakazó, a közhiedelemmel ellentétben, tehát nem francia találmány, viszont vitathatatlan, hogy tökéletesítése egy bizonyos Joseph-Ignace Guillotin francia orvos nevéhez köthető. Guillotin doktor, akiben az új eszköz névadóját is tisztelhetjük, 1789 októberében egy jólműködő, hatékony, fájdalommentes halált hozó lefejezőgép megalkotására kapott megbízást.
Az orvos által kifejlesztett guillotine-t 1792. április 25-én alkalmazták először nyilvános kivégzésen. A többszörös rablás és gyilkosság elkövetése miatt elítélt Nicolas Jacques Pelletier-t Párizs központjában óriási tömeg előtt Charles Henri Sanson hóhér guillotine-nal fejezte le.
A későbbiekben a guillotine a kivégzések mindennapos eszközévé vált, mely alatt olyan ismert emberek is végezték, mint XVI. Lajos francia király, Marie Antoinette, Danton, vagy Robespierre.
Az eszköz rohamosan terjedő népszerűségét mutatja, hogy a korban több halálraítélt élete utolsó napján – a gyors és kínok nélküli halál reményében – a guillotine-os kivégzésért könyörgött.
Franciországban utoljára 1977 szeptemberében végeztek ki elítéltet guillotine-nal.
A halálbüntetést, amelyet a törvény szerint 1791 után kizárólag guillotine-nal hajthattak végre, 1981-ben törölték el.
Ősi kincseket adott vissza Svájc Egyiptomnak
A tárgyakat két büntetőügy keretében kobozták el.
Ötezer éves gátakat fedeztek fel
Új felfedezések árulkodnak a kínai civilizáció előfutáráról, a Liangcsu-kultúráról.
Ősi halotti maszkokat találtak Peruban
A szakértők több mint 70 bebugyolált holttestet fedeztek fel egy, a wari kultúrához köthető lelőhelyen.
Nakasendo – zarándokút Tokió és Kiotó közt
Japánba a legtöbb turista az épített örökség miatt látogat: végigjárják a nagyvárosok legszebb templomait és kertjeit, de egy túra ritkán fér bele az egy-kéthetes látogatásba. Pedig az ország számos gyönyörű zarándokutat kínál, mint például a Wakayama prefektúrában található Kumano Kodo vagy Nagano környékén a Nakasendo. Egy korábbi utamon az előzőbe kóstoltam bele, idén pedig az utóbbin túráztam pár napot.
Középkori magyar pénzeket találtak Németországban
Önkéntesek segítségével bukkantak értékes leletekre három Németországi helyszínen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
