XIII. Lajos francia király gyógynövényeskertje
1635. május 2-án megnyitották a nagyközönség előtt a párizsi Jardin Royal des plantes médicinales-t, azaz a királyi gyógynövénykertet. A 23, 5 hektáros kertet XIII. Lajos francia király orvosai hozták létre.
A középkori Franciaországban két jelentős orvostudományi központot tartottak számon: a montpellier-i és a párizsi egyetemet. Az itt oktató orvosok tanításait, szakvéleményét nemcsak a hallgatók, hanem a többi doktor is dogmaként fogadta el. Az egyetemek orvosi fakultásain tanító professzorok kétségtelenül a legelismertebb szaktekintélyek közé tartoztak.
Az egymással folyton rivalizáló intézmények foggal-körömmel védték privilégiumaikat, és féltékenyen figyelték az új versenytársak megjelenését. A párizsi Sorbonne például a Szajna déli partján, 23, 5 hektáron kialakított, elsősorban botanikával foglalkozó Jardin Royal des plantes médicinales létrehozását is hevesen ellenezte.
A XIII. Lajos francia király orvosai, Jean Hérouard és Guy de La Brosse által 1626-ban megalapított királyi gyógynövénykert – a Sorbonne heves tiltakozása ellenére – rövid időn belül a botanikusok Mekkájaként vált ismertté. A rengeteg gyógynövénynek és különleges palántáknak helyet adó kertet 1635. május 2-án – királyi utasításra – a nagyközönség előtt is megnyitották.
Az oktatással is foglalkozó botanikus kertet, ahol rengeteg hírneves tudós dolgozott, a 18. század végén Georges-Louis Leclerc de Buffon természettudós kutatóközponttá, majd múzeummá alakította. A Jardin Royal des plantes médicinales napjainkban a Muséum national d’ histoire naturelle részét képezi.
Különleges sziklarajzokat találtak Ausztráliában
Az ausztrál őslakosok által létrehozott ábrák a kultúrák közötti kapcsolatokról árulkodnak.
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét
A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
