Merénylet Bismarck ellen

1866. május 7-én Berlinben egy hohenheimi egyetemista, bizonyos Ferdinand Cohen-Blind merényletet kísérelt meg Otto von Bismarck birodalmi kancellár ellen. A könnyű sérüléseket szerzett politikus - megőrizve lélekjelenlétét - maga fegyverezte le támadóját. Az elfogott diák a merénylet után néhány órával a börtönben öngyilkosságot követett el.
A schönhauseni Otto von Bismarck 28 éven keresztül állt a német államügyek élén; a 19. század második felében a vaskancellár neve összeforrt Németország politikájával.
A furcsa szokásokkal rendelkező, meglepően magas termetű, ugyanakkor vékonyka hangú Bismarck félelemmel és gyanakvással figyelte környezetét. A rossz idegállapottól gyakran szenvedő politikus állandóan személye elleni merénylettől tartott, szilárd meggyőződése volt ugyanis, hogy a német császár neje, Auguszta vezette csoport félre akarja állítani. Félelme jogos volt, azonban a támadás nem abból a körből érkezett, ahonnan azt a vaskancellár várta.
1866. május 7-én Bismarck éppen az uralkodóval folytatott megbeszélésről tartott hazafelé, amikor a berlini Linden-Allee-n egy hohenheimi egyetemista, bizonyos Ferdinand Cohen-Blind merényletet kísérelt meg ellene.
Miután a támadó hátulról kétszer rálőtt a miniszterelnökre, a kancellár lélekjelenlétét megőrizve, nyomban rávetette magát a fegyveresre. A náthás Bismarck réteges öltözködésének köszönhetően csak könnyű sérüléseket szenvedett.
A 22 éves Ferdinand Cohen-Blind-et, aki hazaárulással vádolta Bismarckot, a helyszínen elfogták. A kivételes intelligenciával és tudással rendelkező diákot azonban nem sikerült bíróság elé állítani, mert a merénylet után néhány órával a börtönben öngyilkosságot követett el: elmetszette torkát.