Caraffa, a kegyetlen
1688. május 9-én az Antonio Caraffa császári zsoldosvezér által megfélemlített Apafi Mihály elismerte a Habsburgok Edély feletti fennhatóságát. Az itáliai születésű vezér hírhedt volt kegyetlenkedéseiről, ezért Apafi jobbnak látta meghajolni Caraffa parancsa előtt.
Miután Magyarország jelentős részét a Habsburgok megtisztították a töröktől, hozzáláttak abszolutisztikus törekvéseik megvalósításához. A politikai rendteremtése előfutárai olyan zsoldosvezérek voltak, mint például az itáliai származású Antonio Caraffa.
Caraffa császári generális a Debrecenben, majd Eperjesen végbevitt vérengzésével vált hírhedtté, a Habsburg udvarban pedig hűséges, megbecsült alattvalóvá.
Debrecen városa nem tudta megfizetni a Habsburgok által – a zsoldok finanszírozására – kivetett adót, ezért Caraffa 1686 januárjában tizennégy debreceni polgárt kínzott halálra, majd erőszakkal behajtotta a pénzt.
Ettől még szomorúbb sorsra jutott Eperjes. Azzal az indokkal, hogy Thököly-párti felkelés nyomaira bukkant, a zsoldosvezér feldúlta a felvidéki várost. Caraffa utasítására, koholt vádak alapján huszonnégy embert fejeztek le és számtalan nemest, valamint polgárt vetettek tömlöcbe.
A császári tábornoktól azonban nemcsak a városok, hanem még az erdélyi kormányzat is tartott. Ennek jele, hogy a Caraffa nyomására megfélemlített Apafi Mihály fejedelem 1688. május 9-én elismerte a Habsburgok Erdély feletti fennhatóságát.
Erdélynek azonban még néhány évig sikerült a gyenge lábakon álló önállóságát megőriznie. Az I. Lipót által kiadott Diploma Leopoldinum 1691 novemberében süllyesztette Erdélyt a Magyarországtól külön álló tartományok sorába.
Sáfránytörténelem Angliában
Az angol egyetemi város, Cambridge környékén egykor sáfrányt is termesztettek, ennek nyomait tárta fel egy kutatás.
11 ezer éves emberi csontokat találtak egy barlangban
A különleges leleteket egy északnyugat-angliai régész fedezte fel, a datálást pedig egy nemzetközi csapat végezte.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
