Elkészült a szennyező erőművek toplistája
A WWF a napokban nyilvánosságra hozta az EU 30 legszennyezőbb erőművének a listáját. A kibocsátás tekintetében „dobogós” helyen görögországi és németországi erőművek állnak, de a legtöbb szennyező létesítmény Németországban és Nagy-Britanniában van.
A tavalyi kibocsátási adatok alapján készült lista élén két görögországi erőmű áll, melynek tulajdonosa a DEH. A dél-európai erőműveket egy németországi RWE által működtetett erőmű követi.
A szakértők számításai alapján a „piszkos harminc” tavaly 393 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért volt felelős, ez az EU teljes kibocsátásának 10 százaléka. A listát az Európai Bizottság által működtetett Európai Emissziós Adatbázis (European Emissions Registry) alapján állították össze. A rangsorolásnál azt vették figyelembe, hogy hány gramm szén-dioxid kibocsátás jut egy kWh energia előállítására. A tíz legnagyobb szennyező szén-dioxid kibocsátása 1350-1100 g/kWh volt.
Az első harmincba bekerült erőművek jórészt széntüzelésűek, de az első tízben kizárólag lignitet használnak. A lista alapján a legtöbb szennyező létesítmény (10-10) Németországban és Nagy-Britanniában található, majd ezt követi Lengyelország négy erőművel. Egy-egy ilyen erőművel „büszkélkedhet” Spanyolország, Portugália, Olaszország és Csehország is. Magyarországi erőmű nincs az első harminc között.
A tulajdonosi háttér tekintetében sokkal egyszerűbb a kép, ugyanis négy nagyvállalat (RWE – Németország, Vattenfall – Svédország, EDF – Franciaország, EON – Németország) kezében összpontosul a „piszkos 30” zöme. A legnagyobb szennyezők egyben a legnagyobb cégek: az RWE és a Vattenfall.
„Mivel a növekvő szén-dioxid kibocsátás a globális klímaváltozás legfőbb okozója, szigorúbb szabályozásra van szükség, amely ösztönözné a tisztább és hatékonyabb energiahordozók használatát, és az emisszió-csökkentő beruházásokat” – mondta Stephan Singer, a WWF klíma- és energiapolitikai szakértője. „Ehhez viszont javítani és szigorítani kell az emisszió-kereskedelmi rendszeren, mivel csak így érhető el 2020-ra a szén-dioxid kibocsátás EU által vállalt 20 százalékos csökkentése” – tette hozzá a szakértő.
A teljes lista és a tanulmány megtekinthető a WWF honlapján >>
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
