Leó, Szaniszló, Glória2021. április 11., vasárnap
Kultúra

Lesznek-e hullámerőműveink?

National Geographic Magyarország

Döbbenetes erő rejlik bennük, ám finoman szólva is „önfejűek”. A hullámok befogása mindig is foglalkoztatta az emberiséget, ám hatékony megoldás mindeddig csak igen kevés született. Ez persze nem jelenti azt, hogy a jövőt ne tervezhetnénk hullámerőművekből kinyert energiával, ahogy teszi azt például a Nemzetközi Világenergiatanács is.

A Nemzetközi Világenergiatanács által nemrégiben kiadott jelentés szerint a világ áramtermelésének akár 15 százalékát is nyerhetnénk a hullámok erejéből, ha az ehhez szükséges technológiák széles körben elterjednének. Ha a tanács elképzelései megvalósulnának, az azt jelentené, hogy kétszerannyi elektromos áramot nyerhetnénk a hullámokból, mint amennyit jelenleg az atomerőművek produkálna világszerte. Nem tűnik elhanyagolható adatnak, még akkor sem, ha jelenleg még csak néhány hullámerőmű működik a világon.

A nehézségek: só és vihar

A hullámok befogására igen sokféle elképzelés született, – olvasható a Spiegel Online összeállításában –, ám ezeknek csak töredéke jutott el abba a fázisba, hogy a szabadalmi hivatalok érdemben foglalkozzanak velük, mivel több száz elképzelés a gyakorlatban megvalósíthatatlannak bizonyult.

A legfőbb problémát a hullámok esetében az jelenti, hogy a szerkezeteknek roppant ellenállónak kell lennie, ugyanakkor csendesebb időszakokban, kisebb hullámok idején is energiát kell termelniük. Bár hatalmas viharok idején nem lenne gond a természet erejével, ám ilyenkor a tengerre vagy tengerpartra telepített szerkezetek hatalmas igénybevételnek vannak kitéve.

Általában a szerkezetek súlyával illetve a drágább, ám tartósabb (a tengerek sós vizének is hosszú ideig ellenálló) anyagok felhasználásával próbálják tartóssá tenni a különféle gépezeteket, ám a magas építési és karbantartási költségek miatt egyelőre korántsem olyan hatékonyak a hullámerőművek, mint lehetnének.

Csendesebb időszakokra ráadásul a kis hullámok átalakításához érzékeny szerkezetekre is szükség van, amelyek viszont éppen a tomboló viharok időszakában igencsak sérülékenyek lehetnek. Pedig a hullámok ereje tényleg lenyűgöző: egyes számítások szerint egy 8 méteres hullám, amely 12 másodperces periódusonként érkezik, hozzávetőleg 300 kW teljesítményt is képes leadni hullámméterenként.

Furcsa szerkezetek

A hullámok befogására képes szerkezetek persze ennek az energiamennyiségnek csak egy részét tudják valójában hasznosítani. A Skócia nyugati partjainál működő úttörőprojekt, a Pelamis például kb. 700 skót háztartás áramellátását képes fedezni annak a technikának köszönhetően, amelyet nemrégiben egyébként egy portugál befektető is megvett, és amelynek segítségével Portugália partjainál nemsokára felépül az első hullámerőmű-park.

A Pelamis lényege, hogy a hullámokra merőlegesen elhelyezett hosszú csőszerkezet, amely úszik a vízen, a hullámoknak köszönhetően függőleges illetve elliptikus mozgást végez. A szerkezet mozgása leginkább egy kígyó mozgására hasonlít, és az egyes csuklópontokon kialakított hidraulikus szerkezetek segítségével alakítható hasznos energiává a hullámok mozgása.

Szintén Skócia partjainál található egy másik ötletes szerkezet, amely a hullámok mozgását próbálja hasznosítható energiává alakítani. A Limpet (Land Installed Marine Powered Energy Transformer) működési elvének lényege, hogy a partra épített, és alulról nyitott kamrába érkeznek a tenger felől a hullámok. Az épület tetején egy viszonylag szűk nyíláson keresztül a kamrában összesűrűsödő levegő kiáramlik, amely aztán turbinákat képes meghajtani. A hullám visszahúzódásakor a víz a kamrába szívja a levegőt, így az ismét hasznosítható lesz – igaz ehhez különleges turbinákra, úgynevezett Wells-turbinákra is szükség van, amelyek a levegő váltakozó irányú mozgását is képesek átalakítani.

Egy harmadik megoldás pedig egy emelkedő rámpára futtatja ki a hullámokat, amelyek aztán egy gyűjtőmedencében kötnek ki, hogy a medence alján visszaáramló víz szintén turbinákat hajthasson meg.

Szkeptikusok hada

Utóbbi két megoldásnak, amelyek a partokon fogják meg a hullámenergiát, több előnye is van: egyrészt nem kell a nyílt vízen a viharoknak is ellenálló, költséges hullámfogókat kiépíteni, másrészt egyáltalán nem zavarja a hajóforgalmat, sem a vizek élővilágát. Ráadásul ezek akár a kikötők rakpartfalaiba is telepíthetőek, így felépítésük is jóval olcsóbb. A német Spiegel-nek nyilatkozó szakértő szerint azonban a partokra épített hullámerőművek sokkal kevésbé hatékonyak, mint a nyílt vizekre telepített úszó szerkezetek. „A nyílt vizeken körülbelül ötször nagyobb ereje van a hullámoknak, mint a partok közelében” – nyilatkozta a dán Erik Friis-Madsen a német lapnak.

Ugyancsak szkeptikus hangvételt ütött meg még a nyolcvanas évek elején az a jelentés, amely a brit kormány megbízásából készült a hullámenergia felhasználásának lehetőségeiről. A mérések és kísérletek akkor azt mutatták, hogy az előzetes várakozásoknak egyáltalán nem feleltek meg a kísérletek, így tulajdonképpen le is tett az olajválságból kiutat kereső kormány a projektről. Környezetvédők persze már akkor is felhívták a figyelmet arra, hogy a parlamenti bizottságban, amely az eredményeket kiértékelte ugyancsak túlsúlyban voltak az atomenergia-lobbi és a fosszilis energiaforrások mellett kardoskodó csoportok tagjai.

Hozzászólások

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.

Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

Az egykor 15 ezer lelkes Cahokia a 19. század előtti Észak-Amerika legnagyobb települése volt, halmai még ma is láthatóak Illinois államban.

Oxigénhiányos állapotban alkothattak az őskori művészek

Oxigénhiányos állapotban alkothattak az őskori művészek

A megváltozott tudatállapotot szándékosan idézhették elő, hogy segítse a különleges rajzok létrehozását.

Virtuális túrán járható be Libanon ősi városa

Virtuális túrán járható be Libanon ősi városa

Az ingyenes platformon megnézhetjük, hogy hogyan nézett ki Baalbek időszámítás szerint 215-ben.

Szomorú titkot rejt a svéd püspök sírja

Szomorú titkot rejt a svéd püspök sírja

Peder Winstrup püspök 1679-ben hunyt el, holtteste a 17. század egyik legjobb állapotban konzerválódott emberi maradványa. A főpap nyughelye ugyanakkor nem csak emiatt érdekes.

National Geographic 2021. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket