Az osztrák-francia esküvő

A Bourbon és a Habsburg uralkodócsalád a 18. század második felében közeli rokonságba került egymással, ugyanis XV. Lajos francia király, unokája, a leendő XVI. Lajos számára Mária Terézia lányát, a bájos Marie Antoinette-t nézte ki feleségül.

Az idős XV. Lajos több éven át gyűjtötte az információkat a kiszemelt jelöltről. Noha hamar kiderült, hogy a szép és csinos Marie Antoinette meglepően tanulatlan, nem ismeri a történelmet, nem beszél franciául és még táncolni sem tud, a francia uralkodó 1769-ben hivatalos levélben mégis megkérte a főhercegnő kezét.

A következő év húsvétjára kitűzött esküvő hatalmas boldogsággal töltötte el Mária Teréziát, aki ezzel nemcsak leánya sorsát tudhatta biztonságban, hanem a Habsburg birodalom jövőjét is.

A bécsi és a versailles-i ceremóniamesterek egy évet kaptak a nagy esemény megszervezésére, mely során többek között olyan kiemelkedően fontos kérdéseket kellett tisztázniuk, hogy mekkora a menyasszony hozománya, hányan viszik a főhercegnőt a határtól Versailles-ig vagy hogy a házassági szerződésen kinek a neve szerepeljen először.

A feleség

Annak ellenére, hogy a francia és az osztrák államkassza egyaránt komoly hiánnyal küszködött, az esküvőre egyik fél sem sajnálta a pénzt. A szabók, az ékszerészek, a kocsikészítők, az építőmesterek, a „rendezvényszervezők”, a különböző beszállítók kifizetése hatalmas összeget emésztett fel.

1770. május 16-án XIV. Lajos kápolnájában az osztrák származású Marie Antoinette és a francia XVI. Lajos frigyre lépett egymással.

A királyi házasságkötés alkalmából a Versailles-ban összegyűlt hatalmas embertömeget a szökőkutak látványával és nagyszabású tűzijátékkal szórakoztatták. A legelőkelőbbek pedig belépőjegyet vehettek az új színházateremben megrendezésre kerülő nászlakoma megtekintésére. A 22 tagú királyi család ünnepélyes keretek között zajló közös étkezését a mintegy 6000 nemes a színház erkélyéről nézte végig.