Mégsem volt csoda Türosz bevétele?

Nagy Sándor nevéhez kétségkívül sok legenda és csodálatos haditett fűződik, ám egy most közölt kutatás alapján úgy tűnik, hogy egy mítosszal szegényebbek lettünk az ókori hódítót illetően. Nagy Sándor kelet felé tartva a mai Libanon területén sorra foglalta el a föníciai városokat: Büblosz, Aradosz és Szidón szinte ellenállás nélkül adták meg magukat, sőt később segítséget nyújtottak a makedón hódítónak.

Csak egyetlen város dacolt a végsőkig ezen a vidéken:Türosz nem nyitotta meg kapuit a terjeszkedő makedón birodalom ura előtt. Persze egy jelentős különbség azért akadt Türosz és a többi föníciai város között: míg Türosz a főníciai partoktól alig 700 méterre fekvő, több mint 10 méteres fallal és legalább tíz méter mély vízzel körülvett szigeten feküdt, addig a többi város mind a szárazföldön terült el. Türosz teljességgel bevehetetlennek tűnt az ókoriak számára.

Megpróbálta a lehetetlent

Hogy Nagy Sándornak mégis sikerült bevennie a bevehetetlent, az ókori írok, sőt a mai történészek szerint is a csodával volt határos. Mivel hajóhada még északabbra tartózkodott, Nagy Sándor pedig Türosz városát sem kívánta megkímélni, így azzal a haderővel vette ostrom alá, amely éppen rendelkezésére állott.

Szárazföldi haderejével egy átjárót kezdett el építtetni a szigetre. A töltéshez fát és követ a környező főníciai városok meghódoltatott lakosságával hozatott, ám magát a gátat már saját katonáival építtette. Csakhogy a türosziak ugyancsak megkeserítették a makedónok életét. A köveket és fákat cipelőket állandó tűz alatt tartották, sőt egy alakalommal még azt sikerült lerombolniuk, amit a makedónok felépítettek. Egyik éjszaka ugyanis az egyik hajó orrát szurokkal kenték be, a hajó hátsó részébe pedig súlyos nehezékeket helyeztek el a türosziak. Amikor a töltésre felépített ostromtornyok közelébe értek a hajóikkal, meggyújtották a szurokkal bekent és felfelé ágaskodó hajóorrt, ők pedig kiugráltak kishajóikba. A hajó hatalmas égő nyílként fúródott a toronyba, hogy nem sokkal később romba döntse azt.

A legenda szerint Nagy Sándor már majdnem feladta Türosz ostromát, amikor álmában szatírok jelentek meg: álomfejtő bölcseket hívatott, akik kitartásra bíztatták uralkodójukat. Szerintük a szatírok (görögül szatürosz) megjelenése ugyanis éppen azt jelenti, hogy Nagy Sándoré lesz Türosz (görögül Sza Türosz).

A makedónok így újrakezdték fáradságos és embervért nem kímélő munkájukat. Ezúttal közel 60 méteresre szélesítették a 10 méteres mélységből felnyúló töltést, hogy a türosziak hajóikkal ne közelíthessék meg a rá felépített ostromtornyokat, ráadásul időközben megérkezett a tengeri segítség is. Az északabbra fekvő főníciai városok által kiállított hajóhad ugyan megakadályozta a további kitörési kísérleteket, de a szárazföldi ostromhoz szükséges töltés felépítése így is több hónapot vett igénybe.

Nem a csoda, hanem a természet ereje segített

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban Nagy Sándort nemcsak tengeri flottája, hanem a természet is nagyban segítette. Nick Marriner, a marseille-i egyetem kutatója és csapata ugyanis próbafúrásokat végzett azon a földnyelven, amely Nagy Sándor idejében még nem létezett, de amely ma összeköti az egykori szigetet és a szárazföldet.

Türosz Nagy Sándor korában…

A vizsgálat Marriner szerint ugyancsak meglepő eredményt hozott: az egykoron Nagy Sándor által feltöltött földnyelv nemcsak könnyen málló homokkövet tartalmazott, hanem igen sok kagylórákhéjat és egyéb üledékképző természetes anyagot is. Marriner feltételezése szerint mindez nem véletlen: ahogy ugyanis Nagy Sándor hadserege elkezdte a földnyelvet felépíteni, úgy a tengeri vízáramlat, amely a sziget és a szárazföld között igen jelentős mennyiségű üledékréteget is magával hordott egészen egyszerűen kiült a mesterségesen felépített gátra.

Így Nagy Sándort tulajdonképpen a tengeráramok természetes üledékképződése is segítette az ostrom hét hónapja folyamán. Marriner szerint persze ez sem lett volna elég, ha Türosz városa és a szárazföld között valóban tíz méter mély lett volna a víz. Csakhogy a marseille-i kutató szerint az ostrom kezdetekor a Türosztól alig 10 kilométerre északra a Földközi-tengerbe torkolló Litani folyóból érkező üledékréteg Nagy Sándor idejére már jelentősen feltöltötte a sziget és a szárazföld közötti részt.

… és ma

Így Marriner-ék megállapítása szerint a makedón hódítónak egy alig pár méter mély vízbe kellett megépítenie a töltést, ráadásul úgy, hogy az építkezés a természetes üledéklerakódást is jelentősen meggyorsította. „Igaz ugyan, hogy a töltés már akkor sem tűnt maradandó alkotásnak, ám Nagy Sándor célja nem is ez volt. Hadseregével mindössze száraz lábbal akart eljutni Türosz kapujáig, amely sikerült is neki” – nyilatkozta Marriner a Spiegel Online-nak. Ahogy azonban a mostani kutatás mutatja, a makedón hódítót valóban nagyban segítette az „Anyatermészet”.