Nagy Constantinus halála

272 körül Naissusban, a mai szerbiai Nisben Constantius Chlorus római hadvezér és egy kocsmáros lánya gyermekeként jött a világra Constantinus, a római történelem egyik legismertebb császára.

Constantinus gyermekkoráról szinte semmit sem tudunk, annyi azonban bizonyos, hogy apja megnövekedett politikai befolyásának köszönhetően, 20 éves korától Diocletianus császár nikomédiai udvarában élt, és a római háborúk aktív részesévé vált.

Amikor Constantinus apja, mint a négyes császárság egyik ceasarja meghalt, az ifjú Constantinus kapta meg Constantinus Chlorus politikai címét. A 306-ban hatalomra került Constantinusnak mintegy 15 évébe telt, míg a tényleges irányítást megszerezte magának.

Constantinus császár – a számtalan bel- és külpolitikai rendelkezése mellett – két fontos intézkedése által vált halhatatlanná: egyrészt újjáépíttette Byzantium városát, amelyet az utókor Constantinopolisra, azaz Konstantinus városára keresztelt át, másrészt 313-ban kiadott milánói edictumában a véres keresztényüldözéseket megtiltva, biztosította a keresztények számára a szabad vallásgyakorlatot. Állítólag maga Constantinus csak a halálos ágyán vette fel a kereszténységet.

Constantinus, akinek kezéhez az egyik fia és második feleségének vére tapadt, 337. május 22-én Nikomédiában hunyt el.