A zánkai úttörőtábor átadása

1975. május 25-én, a nemzetközi gyermeknap alkalmából ünnepélyes keretek között átadták a zánkai úttörőtábort. A Balaton északi partján fekvő úttörővárosban kéthetes turnusokban sok száz gyermeket táboroztattak egyszerre. A Zánkára érkező gyerekek, a kommunista ifjúságpolitika célkitűzéseinek megfelelően, a táborban hasznosan foglalták el magukat.
A szocializmus időszakában szovjet és keletnémet példák nyomán Magyarországon is felmerült egy úttörőtábor létrehozásának gondolata. A berlini Wuhlweide parkban, a Werbellinsee-nél fekvő Altenhofban vagy a mai Ukrajna területén található Artyekben kialakított úttörőtáborok kiváló mintául szolgáltak mind a tábor felépítését, mind pedig programját tekintve.
Magyarországon az úttörőmozgalom vezetői a Balaton északi partján elterülő Zánkát jelölték ki a leendő úttörőtábor területéül. Budapesthez való közelsége, földrajzi fekvése, a fürdés és túrák adta lehetőségek egyaránt a Balaton felvidéki község mellett szóltak.
A tábor építését a Csorsza-patak völgyében 1968-ban kezdték meg. Még javában folytak az építkezések, amikor 1972-ben megjelentek az első úttörőcsoportok a balatoni táborban.
A zánkai úttörőtábor hivatalos átadására a nemzetközi gyermeknap alkalmából ünnepélyes keretek között 1975. május 25-én került sor. Noha az építési munkálatok még ezt követően is folytatódtak, a tábor döntő része elkészült: a gyerekek szálláshelyeiken kívül birtokba vehették a könyvtárat, a társalgókat, az „üléstermeket”, a strandot, valamint a sportpályát.
A Zánkára érkező gyerekek, akik elsősorban munkásszülőktől származtak, a kommunista ifjúságpolitika célkitűzéseinek megfelelően a táborban hasznosan foglalták el magukat. A tanulás és az értékteremtő szórakozás szorosan összetartozott.