A Mount Everest megmászása

2007.05.29.Peter Bertus-Barcza

National Geographic Magyarország

1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Hillary és nepáli vezetője, Tensing Norgay elsőként mászta meg a Himalája hegység legmagasabb pontját jelentő Mount Everestet. II. Erzsébet angol királynő néhány hónappal a világszenzáció után Hillary-t lovaggá ütötte, míg Norgay-t György-medállal tüntette ki.

A közép-ázsiai Nepál és Tibet között húzódik a Himalája hegység, és egyben a világ legmagasabb pontját jelentő Csomolungma (jelentése: a föld anyaistennője), amely a 19. század második felétől a nyugati világban a Himalája első kartográfusa, Sir George Everest után Mount Everestként vált ismertté.

A 8850 (más mérések szerint 8848) méteres magasságba nyúló Mount Everest az 1920-as évek eleje óta mágnesként vonzza az emberfeletti teljesítményeket hajhászó alpinistákat.

Az angol George Mallory és Adrew Irvine 1924-ben állítólag már meghódította az oxigénhiányos hófedte csúcsot, azonban biztosat nem tudunk, mert Malloryék örökre eltűntek a hatalmas fehérségben.

Bizonyíték híján ezért nem őket, hanem az új-zélandi Edmund Hillary-t és nepáli vezetőjét, Tensing Norgay-t tartják az Everest első meghódítójának: a speciális ruházatnak és felszerelésnek köszönhetően 1953. május 29-én sikerrel tűzték ki a hegycsúcson az Egyesült Királyság lobogóját.

II. Erzsébet angol királynő néhány hónappal a Mount Everest megmászása után – a teljesítményük elismeréseképpen – Hillary-t lovaggá ütötte, míg Norgay-t György-medállal tüntette ki.

A Himalája a mai napig a legéletveszélyesebb kihívások helyszíne. 1953 óta mintegy 1500 ember próbálkozott a csúcs meghódításával, akik közül 175-en soha nem tértek haza. Hillary, aki az idén tölti be a 88. születésnapját, az elmúlt 10 évben többször is hallatta hangját a megfelelő felkészülés, valamint felszerelés nélkül, felelőtlenül nekivágó Everest-mászókkal szemben. Mindhiába: a Mount Everest továbbra is a kalandorok és az elszánt hegymászók zarándokhelye.