A Mount Everest megmászása
1953. május 29-én az új-zélandi Edmund Hillary és nepáli vezetője, Tensing Norgay elsőként mászta meg a Himalája hegység legmagasabb pontját jelentő Mount Everestet. II. Erzsébet angol királynő néhány hónappal a világszenzáció után Hillary-t lovaggá ütötte, míg Norgay-t György-medállal tüntette ki.
A közép-ázsiai Nepál és Tibet között húzódik a Himalája hegység, és egyben a világ legmagasabb pontját jelentő Csomolungma (jelentése: a föld anyaistennője), amely a 19. század második felétől a nyugati világban a Himalája első kartográfusa, Sir George Everest után Mount Everestként vált ismertté.
A 8850 (más mérések szerint 8848) méteres magasságba nyúló Mount Everest az 1920-as évek eleje óta mágnesként vonzza az emberfeletti teljesítményeket hajhászó alpinistákat.
Az angol George Mallory és Adrew Irvine 1924-ben állítólag már meghódította az oxigénhiányos hófedte csúcsot, azonban biztosat nem tudunk, mert Malloryék örökre eltűntek a hatalmas fehérségben.
Bizonyíték híján ezért nem őket, hanem az új-zélandi Edmund Hillary-t és nepáli vezetőjét, Tensing Norgay-t tartják az Everest első meghódítójának: a speciális ruházatnak és felszerelésnek köszönhetően 1953. május 29-én sikerrel tűzték ki a hegycsúcson az Egyesült Királyság lobogóját.
II. Erzsébet angol királynő néhány hónappal a Mount Everest megmászása után – a teljesítményük elismeréseképpen – Hillary-t lovaggá ütötte, míg Norgay-t György-medállal tüntette ki.
A Himalája a mai napig a legéletveszélyesebb kihívások helyszíne. 1953 óta mintegy 1500 ember próbálkozott a csúcs meghódításával, akik közül 175-en soha nem tértek haza. Hillary, aki az idén tölti be a 88. születésnapját, az elmúlt 10 évben többször is hallatta hangját a megfelelő felkészülés, valamint felszerelés nélkül, felelőtlenül nekivágó Everest-mászókkal szemben. Mindhiába: a Mount Everest továbbra is a kalandorok és az elszánt hegymászók zarándokhelye.
Zsámbék lenyűgöző középkori romtemploma
Zsámbék fő nevezetessége a román kori építészet egyik legszebb emléke a premontreiek romtemploma.
Különleges maja maszkot találtak
A leletet saját védelme érdekében visszatemették a szakértők.
Kiderült, miért olyan gyors Beethoven szimfóniáinak tempója
Régi vita, hogy milyen tempóban kell játszani a legendás zeneszerző egyes műveit, most úgy tűnik pont kerülhet a vita végére.
Mégsem volt olyan sötét a kora középkor
A kora középkorra gyakran hivatkoznak sötét korként a feltételezett kulturális stagnálás miatt.
Ezek a tárgyak voltak Európa bronzkori fizetőeszközei
Manapság evidensnek vesszük, hogy léteznek egységesített fizetőeszközök, a távoli múltban azonban ez nem így volt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
