A római katakombák felfedezése

1578. május 31-én Rómában munkások évszázadok óta elfeledett katakombákra bukkantak. A 100 kilométer hosszú sírhálózatban 5 katakombát lehet megtekinteni. A 5 eurós belépődíj kifizetése után a Callixtus, a Szent Sebestény, a Domitilla, a Priscilla, valamint a Szent Ágnes katakombába nyerhet betekintést az odalátogató.
A katakombák az ókorban, a 2-5. század között a keresztény és zsidó közösség tagjai számára földalatti temetőként szolgáltak. A 3-12 láb magas földbe vájt folyosók oldalában több sorban, vízszintesen benyúló sírüregeket képeztek ki. Ezekben az ún. loculikban helyezték el a halottak földi maradványait.
A római katakombák, melyeket a barbárok többször kiraboltak és megszentségtelenítettek, az 5. század után a feledés homályába vesztek. A föld alatt háborítatlanul mintegy ezer éven át feküdtek.
1578. május 31-én munkások véletlenül bukkantak rá a Róma alatt húzódó katakomba-rendszerre: ásás közben beszakadt alattuk a föld, és a Priscilla katakombában találták magukat.
A temető feltárásához elsőnként a „földalatti Róma Kolumbuszának” is nevezett Antonio Bosio látott hozzá, majd a tudományos célt szolgáló munkát 200 évvel később Giovanni Battista de Rossi régész folytatta. A több mint 60 földalatti sírhelyből 27-et maga Rossi tárt fel.
A 100 kilométer hosszú sírhálózatban 5 katakombát lehet megtekinteni. A 5 eurós belépődíj kifizetése után a Callixtus, a Szent Sebestyén, a Domitilla, a Priscilla, valamint a Szent Ágnes katakombába nyerhet betekintést az odalátogató. A földalatti sírok többsége üres, az ott talált csontokat a Szent Péter templom kriptájában őrzik.
Linkajánló:
A föld alatti Rómáról a National Geographic Magazin 2006. októberi számában bővebben is olvashat. >>