Halál a hűtlenekre
1307. június 1-én Buda Károly Róbert magyar király mellett foglalt állást. A Károly Róberthez hűtlen városi esküdteket nyomban kegyetlen retorzió alá vették. A középkori szokásoknak megfelelően lófarokhoz kötözve vonszolták át őket végig a városon, megmaradt csontjaikat tűzre vetették.
III. András 1301 januárjában bekövetkezett halála után – törvényes utód híján – anarchia bontakozott ki Magyarországon: az akkor 12 éves Károly Róbertet és a cseh Vencelt egyaránt királlyá koronázták.
A délvidéki urak és VIII. Bonifác pápa teljes támogatását élvező Károly Róbert azonban éveken keresztül gyengébbnek bizonyult a maga mögött nagyobb tábort összegyűjtött Vencellel, majd annak halála után az ugyancsak királlyá választott bajor Ottóval szemben is.
Az Anjou-házból való Károly Róbert 1307-től kezdve azonban egyre jelentősebb katonai sikereket könyvelhetett el, ami hatalmának megszilárdítását nagyban elősegítette. Noha nem önként, de még az Ottóhoz hű Buda városa is Károly Róbert oldalára állt.
1307. június 1-én a korábban cseh fogságba esett volt budai bíró Werner fia, László megszökött a fogságból, és egy magyar nemes, Csák fia, János segítségével éjszaka behatolt a várba és elfoglalta Budát. A megrettent város feledve Ottó iránti lojalitását, nyomban hűséget fogadott Károly Róbertnek.
A Károly Róberthez hűtlen városi vezetőket kegyetlen retorziónak vetették alá. Peturmann budai rektornak hiányos öltözékben ugyan, de sikerült elmenekülnie, a városi esküdteket azonban elfogták.
A középkori szokásoknak megfelelően lófarokhoz kötözve vonszolták őket végig a városon, majd megmaradt csontjaikat tűzre vetették.
A pápa és Károly Róbert ellenes budai papok sem kerülhették el sorsukat: hitszegő, eretnek magatartásukért börtönbüntetést kaptak.
1307 nyarára annyira javult az Anjou-házból származó uralkodó helyzete, hogy ellenkirály nélkül maradt az országban.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
