Hideg nyalat és spanyol tekercs

A nyári hőségben ki ne engedne egy finom fagylalt csábításának. Sokan szeretjük, mégis keveset tudunk róla. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egy újabb hétköznapi, mégis ismeretlen és izgalmas területre kalauzolja el a látogatókat a június elsején nyílt „Hideg nyalat és spanyol tekercs” című kiállítás keretében.

A kiállítás rendezői ötezer éves időutazásra invitálnak, melynek során megismerkedhetünk a fagylalt ősével, első fogyasztóival. A hideg édesség a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi–tenger menti országokba. A görögök Hippokratész tanácsára orvosságként fogyasztották. Nagy Sándor élénkítőszer gyanánt kínálta tisztjeinek csaták előtt, és kedvelt csemegéje volt a római császárok pazar lakomáinak. A középkorban pedig a fejedelmi udvarok különlegessége volt.

Az első mai értelemben vett fagylaltot 1686-ban Párizsban a Procop kávéházban kínálták, amely a világ legrégibb ma is működő kávéháza. A 18. század végén az előkelő párizsi vendégek itt nem kevesebb, mint 80 fagylalt közül választhattak.

Magyarországon csak 1837-ben jelent meg az első mai értelemben vett fagylalt. Ez előtt még az elnevezés is eltérő volt a maihoz képest, a 18. század végéig a címben is szereplő „hideg nyalat, fagyalt, fagyos” elnevezéssel illeték ezt a ritka csemegét.

A számos fotóval, tárggyal illusztrált kiállításon megtudhatjuk, hogy a hűtőszekrény megjelenése előtt évezredeken keresztül, hogyan hűtötték ezt az édességet. Melyek voltak a fagylaltkészítés és -fogyasztás történetének mérföldkövei? Ki találta fel a fagylaltkészítő gépet? Melyek voltak a legismertebb – fagyalaltot is kínáló – kávéházak és cukrászdák a korabeli Magyarországon?

A kiállítás szeptember 15-ig megtekinthető a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban >>