Varrógéppel a világszegénység ellen
Nézz a címke mögé! Ezzel a felszólítással szerveztek ma demonstrációt civil szervezetek, hogy felhívják a figyelmet a textilkereskedelemben és a sportszergyártásban világszerte jellemző visszásságokra.
Lehet kicsi, nagy, szűk vagy bő, trendi vagy kissé ódivatú, ami biztos, hogy mindennap és egész nap hordjuk. Örülünk, ha újat vehetünk, a legjobb, ha még olcsó is. Igen, de mennyi az olcsó, és mitől az? Mindennapi ruháink, sportfelszereléseink vásárlásakor ritkán gondolunk arra, hogy is készült az adott termék, kik és hol varrták, mennyire terhelte a környezetet az előállítás és a szállítás, amíg eljutott hozzánk. Ennek az arcunknak mutatott görbe tükröt csütörtök délben a budapesti Vörösmarty téren egy élő kompozíció: nyolc asztalnál egy-egy varrógép mellett fehér maszkos emberek pólót varrtak.
A rendezvény szervezői a különös kompozícióval az ún. sweatshop-ra, a textilkereskedelemben és a sportszergyártásban tapasztalható visszásságokra kívánták felhívni a figyelmet.
Világszerte több ezer helyszínen tartanak/tartottak hasonló demonstrációt június 7-én, a G8 államok csúcstalálkozója idején. A kezdeményezés a GCAP (Global Call to Action against Poverty) mozgalom akcióinak része. A budapesti demonstrációt a több civilszervezetet is tömörítő Globalance-csoport szervezte.
250 millió gyerekmunkás van jelenleg a Földön
A sweatshop (izzasztóműhely) azoknak a főleg a harmadik világ országaiban működő varrodáknak a beszédes elnevezése, ahol a munkások embertelen körülmények között, napi 10-12 órában, szóbeli és fizikai fenyítés mellett dolgoznak. Mivel a munkáltatók tiltják a szakszervezetekbe való tömörülést és az emberi jogok bárminemű érvényesítését, a dolgozók bére messze elmarad az adott területen a megélhetéshez szükséges jövedelemtől.
A fejlett országok kereskedői és a nagy márkaneveket jelentő cégek gyakran úgy jutnak óriási haszonhoz, hogy a varrodákban éhbérért dolgoztatják a munkásokat, főleg nőket. Megdöbbentő tény, hogy egy márkás, 34 dollár értékű póló árából a varrodai munkás mindössze 50 centet kap. „A varrodákban vagy ültetvényeken dolgozó munkások között sok gyerek van. A gyerekmunka ugyanakkor nem csak a harmadik világ országainak sajátja” – hangsúlyozta Újszászi Györgyi, a Védegylet munkatársa. „Az ENSZ adatai szerint jelenleg mintegy 250 millió gyerekmunkás van a Földön.”
Ugyanakkor az igazságtalan helyzet nem csak a varrodai munkásokat, de a szegény országok gyapottermelőit is érinti. Mivel az Egyesült Államok gyapottermelői tetemes állami támogatásban részesülnek, lenyomják a világpiaci árakat, ezzel tönkreteszik a harmadik világ termelőit.
A gyapottermesztés nem csak szociális, de komoly környezeti problémát is felvet. A gyapotföldek művelése rendkívül vízigényes, a művelés során pedig nagy mennyiségű vegyszer jut a talajba és a növényekre. A szermaradványok később a textíliákon keresztül közvetlenül a fogyasztóra is károsak lehetnek.
A rendezvény célja volt felhívni a figyelmet arra, hogy fogyasztóként mindannyian felelősek vagyunk, és tehetünk az igazságtalan helyzet ellen, ha „a címke mögé nézünk”. Íme néhány ötlet a tudatos vásárláshoz:
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó linkek:
Fotó: Globalance