A Szegedi Szabadtéri Játékok kezdete
1931. június 13-án került sor a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadására. A templomtéren a Nemzeti Színház tagjai által bemutatott Magyar Passió hatalmas sikert aratott. Ezt követően a második világháború kirobbanásáig minden évben megrendezték a Szabadtéri Játékokat.
1926-ban Juhász Gyula szegedi költő vetette fel elsőként a kulturális fesztivál megrendezésének ötletét. A nagyszabású nyári színház gondolatát neves művészek és ismert politikusok is támogatták.
Az első Szegedi Szabadtéri Játékok megszervezésénél elsősorban a kor jeles színházi szakemberének, Hont Ferencnek nevét kell megemlíteni. Az első előadására 1931. június 13-án került sor. A kiváló akusztikájú templomtéren a Nemzeti Színház által bemutatott Magyar Passió hatalmas sikert aratott. A Hevesi Sándor rendezte darabot több ezer ember nézte végig az előadás előtt összeácsolt fatribünökön ülve.
Annak ellenére, hogy a kulturális fesztivál néhány éven keresztül nem hozott nyereséget, Szeged városa a második világháború kirobbanásáig minden esztendőben megrendezte.
A Szegedi Szabadtéri Játékok háború előtti szakaszának legjelentősebb éve 1938 volt. Ebben az esztendőben a művészek különböző stílusú műsorokkal szórakoztatták a nagyközönséget. Kodály Zoltán hangversenye, Az ember tragédiája, a Háry János, Verdi Requiemje egyaránt osztatlan sikert aratott.
1939-ben az anyagi problémákat áthidalva még sikerült megszervezni a Játékokat, ezt követően azonban 20 éven át nyaranta csend honolt a Dóm téren. Az áttörés 1959-ben következett be, az akkori Játékok nyitódarabja Erkel Ferenc Hunyadi László című operája volt.
A Szegedi Szabadtéri Játékok népszerűsége a mai napig töretlen, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy a jegyek a fesztiválra nagyszámban kelnek el. Az idei Játékokra ellátogatók többek között megtekinthetik a Marica grófnő című operettet, a Macskák musicalt, a Bánk bánt, valamint a Fire of Anatolia török táncegyüttes produkcióját.
Ezek a tárgyak voltak Európa bronzkori fizetőeszközei
Manapság evidensnek vesszük, hogy léteznek egységesített fizetőeszközök, a távoli múltban azonban ez nem így volt.
Értékes leletek kerültek elő a budai Várban
Előkerült Erzsébet királyné pihenőházának oroszlánszobra a budai Várban.
Páratlan viking lelőhelyet tárt fel a földradar
A szakértők szerint a területen egy befolyásos közösség élt.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Így győzték le az amerikai őslakosok a tűzvészeket
Az elmúlt időszakban a világ számos pontján okoztak komoly veszélyt a bozót- és erdőtüzek, úgy tűnik azonban, hogy a múltban bizonyos közösségek képesek voltak együtt élni a szezonálisan felélénkülő lángokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
