Színpompás lepkék a fővárosi állatkertben

A Budapesti Állatkert első lepkekertje 2000-ben létesült a kert egy ma már más célokra használt részén. A jelenlegi helyén 2002-ben alakították ki a Lepkekertet, és azóta minden nyáron megnyitotta kapuit a közönség előtt. Az idei évben a Lepkekert építményét kissé átalakították, amelynek eredményeként a lepkék férőhelye is tágasabb lett az immár 260 m2 alapterületű létesítményben.

A Lepkekert 1200 m3-nyi légterében jelenleg 44 különböző lepkefaj mintegy 700 egyede kínál ízelítőt a trópusi lepkék változatosságából. A bemutatott lepkefajok Közép-Amerikában, Afrikában, illetve Délkelet-Ázsiában honosak. A lepkéket természetesen nem a vadonban fogták be, hiszen az induló állomány valamennyi faj esetében olyan lepkefarmokról került az Állatkertbe, ahol természetes körülmények között tenyésztik ezeket az állatokat. A lepkék báb állapotban érkeztek Budapestre, és a már látható kifejlett állatok mindegyike az Állatkertben kelt ki.

A Lepkekert kialakítása lehetővé teszi, hogy a látogatók közvetlenül a lepkék között sétálhassanak. Emellett – kis szerencsével – a lepkék kikelését is meg lehet figyelni. A Lepkekertben elhelyezett üvegfalú bábszekrényben ugyanis minden alkalommal több tucat báb függ, amelyekből rendszeresen kelnek ki a lepkeimágók.

A frissen kikelt lepkék a közönség szeme láttára pumpálják fel és szárítják meg szárnyukat, a gondozók pedig időről időre kinyitják a szekrény ajtaját, hogy a frissen kikelt lepkék kirepülve csatlakozhassanak a már a Lepkekert légterében repdeső társaikhoz.

A Pálmaház szomszédságában található létesítmény minden nap 10 órakor nyit, és az Állatkert zárása előtt egy órával zárja be kapuit. Rossz időjárás, hideg, esős idő esetén viszont előfordulhat, hogy a látogató a Lepkekertet zárva találja.

Hétvégi programok az Állatkertben

Június 16-án, szombaton a Növények Napja programjai várják a látogatókat. Az egész napos rendezvény keretében több állomásból álló vetélkedőt, a növényvilághoz kötődő kézműves foglalkozást, kreppvirág készítést szerveznek az Állatkert munkatársai. A nap folyamán mindazok a 14 éven aluli gyermekek, akiknek keresztneve virág név is egyben (pl. Virág, Írisz, Ibolya, Viola, Hanga stb.), díjmentesen látogathatják az Állatkertet.

Vasárnap, azaz június 17-én afféle „pót-gyermeknap” lesz az Állatkertben. Az egyik élelmiszer-kereskedelmi áruházlánc jóvoltából egész nap színpadi programok, arcfestés, origami, a keleti országok hagyományait felelevenítő kézműves foglalkozások, a Barlangteremben szórakoztató rajzfilmek, a Noé-Arénában pedig játékos programok várják az apróbb és nagyobb látogatókat.

Ezen a napon a 14 éven aluli gyermekek díjmentesen, a velük érkező kísérők pedig a gyermekjegy áráért kereshetik fel az Állatkertet.

A magyar akácméz ízlik a trópusi lepkéknek A lepkék egyedfejlődésének különböző szakaszaira különböző táplálkozás jellemző. A lárvaállapotú lepkék, amelyeket hernyónak nevezünk, levelekkel táplálkoznak, hiszen hernyókorban a testet felépítő tápanyagok a legfontosabbak az állat szervezete számára. A Lepkekertben látható fajok között akadnak olyanok, melyeknek hernyói golgotavirág-félék, banánnövények leveleivel, illetve csalánlevéllel táplálkoznak. A kifejlett lepkék teste már nem fejlődik, viszont sokat repülnek, ezért energiában gazdag táplálékra van szükségük. Ennek megfelelően édes gyümölcsök nedvét, és a számukra kikevert nektárt szívogatják jellegzetes szájszervükkel. A nektárt az Állatkert szakemberei speciális kolibri tápszer, meleg víz és jóféle magyar akácméz keverékéből állítják elő. Ezenfelül természetes nektárhoz és virágporhoz is jutnak a Lepkekert virágzó növényeit látogatva. A lepkék törékenyek, és ez igaz a Lepkekert lakóira is. Ezért az Állatkert arra kéri látogatóit, hogy mindenki csak a szemével gyönyörködjön a lepkékben, kézzel ne érintse őket.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert >>