700 éve nem volt ilyen meleg ősz–tél Európában

A rendszeres európai éghajlati mérések és hőmérséklet-feljegyzések több száz évre nyúlnak vissza, a legrégibb angol följegyzés például 1659-ből származik. Ennél korábbi hőmérsékleti adatokra a korabeli dokumentumok és naplók alapos áttanulmányozásával bukkanhatunk.

Ezt tette munkatársaival Jürg Luterbacher, a Berni Egyetem tudósa is.

„Az egyházi emberek vagy az orvosok naplókat vezettek, amelyekbe rendszerint bevezették az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos észrevételeiket is. Az éghajlattörténészek fölhasználják és képesek értelmezni ezeket az információkat, és lefordítani hőmérsékleti értékekre” – magyarázta Luterbacher a sajtónak, aki éghajlattörténészekkel dolgozott együtt a múltbeli és a mostani hőmérsékleti adatok összehasonlításakor.

Külön-külön tekintve a 2006 őszén és 2007 telén mért hőmérsékleteket valószínű, hogy ez a két évszak 500 éve most volt a legmelegebb. De két ilyen meleg évszak egymás utáni kombinációja még ritkább esemény – feltehetőleg az első 1289 óta.

1289-ben Nyugat- és Közép-Európa lakói több rendkívüli eseményről számoltak be írásaikban.

„A dokumentumok beszámolnak például arról, hogy karácsonykor epret ettek, és a szőlők január közepén kihajtottak, levelet, sőt virágot hoztak, és a bécsi gyümölcsfák virágba borultak, mintha május lenne” – nyilatkozta Luterbacher a New Scientist folyóiratnak.

Hasonló szokatlan eseményeket a mostani meleg időszakban is tapasztaltak. Így például 2007-ben Németországban 30 nappal előbb kivirágoztak a mogyoróbokrok és a hóvirág, mint bármikor az elmúlt 50 évben. 2006-ban pedig Svájcban a vadgesztenyék kétszer virágoztak a szokásos egy alkalom helyett.

Luterbacher szerint az 1289-es hőmérsékleti csúcsokat talán egy hatalmas trópusi vulkánkitörés okozta, az elmúlt néhány évben viszont nem történt hasonló esemény. Ő és munkatársai úgy találták, hogy a 2006–2007-es meleg ősz és tél az Atlanti-óceán Észak-Afrika partjainál húzódó részéről fölfelé áramló meleg levegőnek köszönhető.

A kutatók hangsúlyozták, hogy rendkívül nehéz megmondani, egyszeri rendkívüli vagy a klímaváltozásnak köszönhető, ezután gyakori eseményről van-e szó. A jövőben elvégezni kívánt vizsgálatokhoz számítógépes modelleket használnak majd, hogy meghatározzák, mekkora a valószínűsége ilyen melegnek, ha nincs az emberi tevékenységnek köszönhető fokozott üvegházhatás.

2004-ben egy hasonló tanulmány nagyon valószínűnek tartotta, hogy az emberi befolyás legalább megduplázza az olyan rendkívüli időjárási események veszélyét, amilyen a 35 000 áldozatot követelő 2003-as európai hőhullám volt.