Fotó a 30 ezer éves csontszobrokról
A németországi Schwäbisch Alb egyik barlangjában az emberiség első műalkotásait találták meg: öt csontfigurát, köztük egy teljes épségben megmaradt, miniatűr mamutszobrocskát is. A csontfigurák kora 28 ezer és 36 ezer év között van.
Ezen a területen 1931-ben már találtak hasonló leletet, akkor 11 kicsi elefántcsont-figurára bukkantak. A vadlovakat, mamutot és medvéket ábrázoló kis faragványok az emberiség hajnaláról származtak, és a legrégebbiek közé tartoztak, amit valaha is találtak.
Tavaly a Tübingeni Egyetem diákjai ismét kutatni kezdtek a barlangban és 112 ezer liter földet, törmeléket és szemetet mostak és vizsgáltak át. Ekkor bukkantak a 3, 7 centiméteres, 7, 5 gramm súlyú, teljes épségében megmaradt mamutfigurára – mondta Nicholas Conard, a kutatás vezetője a Spiegel Onlinenak.
Nicholas Conrad és Maria Malina egy tudományos szaklapban tették közzé tanulmányukat, amelyben leszögezik, hogy ez a világ legrégibb épségben megmaradt elefántcsont-alkotása. Ezen kívül öt további figura maradványaira bukkantak: három csak töredékeiben maradt meg, míg egy oroszlánfigura, amely 5, 6 centiméter hosszú, félbetörött. A Schwäbisch Alb négy barlangjából így az idők folyamán összesen 26 plasztika került elő, egyebek között egy orrszarvú, egy vízimadár, több mamut, valamint két emberarcú oroszlán.
Bár a figurák pontos korát még nem határozták meg, az egyes rétegek korábbi radiokarbonos vizsgálatai alapján koruk 28 és 36 ezer év között lehet. “Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a művészet Svábföldön már 35 ezer évvel ezelőtt megjelent” – mondta Conard.
A régészek szerint ebben az időszakban nemcsak nagy számú szobor és figura keletkezett, hanem maga a kulturális modernitás is akkor alakult ki. A legrégebbi hangszerek, a sírdíszek és a modern kőmegmunkálási technikák is akkor keletkeztek. Továbbra is vitatott, hogy a figurákat neandervölgyiek, vagy a modern emberek készíthették. Conard szerint valószínűbb, hogy a modern emberek voltak, de ezt teljes bizonyossággal nem lehet állítani.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
