Fotó a 30 ezer éves csontszobrokról

Ezen a területen 1931-ben már találtak hasonló leletet, akkor 11 kicsi elefántcsont-figurára bukkantak. A vadlovakat, mamutot és medvéket ábrázoló kis faragványok az emberiség hajnaláról származtak, és a legrégebbiek közé tartoztak, amit valaha is találtak.

Tavaly a Tübingeni Egyetem diákjai ismét kutatni kezdtek a barlangban és 112 ezer liter földet, törmeléket és szemetet mostak és vizsgáltak át. Ekkor bukkantak a 3, 7 centiméteres, 7, 5 gramm súlyú, teljes épségében megmaradt mamutfigurára – mondta Nicholas Conard, a kutatás vezetője a Spiegel Onlinenak.

Nicholas Conrad és Maria Malina egy tudományos szaklapban tették közzé tanulmányukat, amelyben leszögezik, hogy ez a világ legrégibb épségben megmaradt elefántcsont-alkotása. Ezen kívül öt további figura maradványaira bukkantak: három csak töredékeiben maradt meg, míg egy oroszlánfigura, amely 5, 6 centiméter hosszú, félbetörött. A Schwäbisch Alb négy barlangjából így az idők folyamán összesen 26 plasztika került elő, egyebek között egy orrszarvú, egy vízimadár, több mamut, valamint két emberarcú oroszlán.

Bár a figurák pontos korát még nem határozták meg, az egyes rétegek korábbi radiokarbonos vizsgálatai alapján koruk 28 és 36 ezer év között lehet. “Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a művészet Svábföldön már 35 ezer évvel ezelőtt megjelent” – mondta Conard.

A régészek szerint ebben az időszakban nemcsak nagy számú szobor és figura keletkezett, hanem maga a kulturális modernitás is akkor alakult ki. A legrégebbi hangszerek, a sírdíszek és a modern kőmegmunkálási technikák is akkor keletkeztek. Továbbra is vitatott, hogy a figurákat neandervölgyiek, vagy a modern emberek készíthették. Conard szerint valószínűbb, hogy a modern emberek voltak, de ezt teljes bizonyossággal nem lehet állítani.