A kedélybeteg Rudolf király lemondása

1608. június 26-án a Habsburg-házból származó I. Rudolf lemondott a magyar királyi címről. Helyét öccse, Mátyás vette át. A nagy műveltségű Rudolf állandó kedélybetegséggel küzdött, élete végén pedig az elmebetegség is eluralkodott rajta.
1552 júliusában született II. Miksa német-római császár és Spanyol Mária gyermekeként Rudolf, aki a magyar történelembe I. Rudolf király néven vonult be. A bigottan katolikus spanyol udvarban felnőtt Rudolf a szigorú, de kiváló nevelésnek köszönhetően később a legműveltebb uralkodók sorában foglalhatott helyet.
A számos különös szokással rendelkező Rudolf a házasságkötést teljesen elutasította, csak az egyik udvari emberének a lányát, Katharina Stradát tűrte meg maga mellett szeretői státuszban. Kapcsolatukból több törvénytelen gyermek is született, melyek közül a legismertebb a szoknyavadászként és bestiális gyilkosként elhíresült Julius d’ Austria.
A legendás műgyűjtő hírében álló, kizárólag csak a művészetek iránt érdeklődő Rudolfra apja halála után, 1576-ban komoly politikai feladatok vártak. Örökölte a német-római császári, magyar és cseh királyi rangokat is, ám az uralkodásra teljes mértékben alkalmatlan volt, ami rövid időn belül ki is derült.
I. Rudolf uralkodását a királyi Magyarországon gyenge uralmi rendszer és pénzügyi katasztrófa jellemezte, ezek után nem meglepő, hogy személye roppant népszerűtlenné vált. Rudolf ezt belátva, 1608. június 26-án lemondott a magyar királyi címről. Helyét öccse, Mátyás vette át.