Kazinczy Ferenc szabadulása

1759 őszén a ma Romániához tartozó Érsemjénben született Kazinczy Ferenc, a magyar irodalmi élet egyik legtekintélyesebb, valamint a nyelvújítási mozgalom legmeghatározóbb alakja.

A jómódú családban nevelkedett Kazinczy 10 éves korától a Sárospataki Kollégiumban tanult, ahol az alapvető tárgyakon kívül néhány év elteltével jogot, teológiát, valamint filozófiát is hallgatott.

A főiskola elvégzése után jegyzőként praktizáló, állásait összeférhetetlenség miatt gyakran váltogató Kazinczy 1786-ban foglalta el a számára anyagilag és szakmailag egyaránt megfelelő pozíciót: a megyei iskolák tanfelügyelője lett.

Az állami megbízatás mellett elegendő ideje jutott az irodalmi élet szervezésére is: az íróként 30 éves korában debütált Kazinczy először a Magyar Museum című lapot, majd két évvel később az Orpheust indította el. Miután 1791-ben elveszítette kiváló állását, minden energiáját az írás és a széphalmi építkezés kötötte le.

A felvilágosult nézeteket valló Kazinczy Ferenc azonban nem élhetett békésen családi birtokán, mert 1794-ben belekeveredett a Martinovics Ignác-féle összeesküvésbe, melynek következtében decemberben letartóztatták; és káték másolása valamint terjesztése miatt pallos általi halálra ítélték. Néhány héttel később a király az ítéletet határozatlan időre szóló börtönbüntetésre változtatta.

A hat éven át Spielbergben, Kufsteinben, majd Munkácson, raboskodó irodalmár azonban börtönévei alatt sem hagyott fel a fordítással és az írással; a fogságban töltött évek alatt állítólag még az is előfordult, hogy tinta híján saját vérével írt.

Kazinczy Ferenc a munkácsi börtönből, ahol saját költségén élt, a király kegyelméből 1801. június 28-án szabadult. Ezt követően az egykoron jómódú férfi anyagilag tönkremenve, rokonaitól eltávolódva kezdett új életet.

Néhány évvel később feleségül vette a nála 20 évvel fiatalabb, nemesi származású, de szegény Török Sophie-t, és Széphalmon gyökeret verve, a birtokról irányította a magyar irodalmi életet.

Kazinczy Ferenc legfőbb célkitűzései közé tartozott a magyar nyelv megújítása. Ebben az időszakban vált általánosan ismertté és alkalmazottá a hulla, a betyár, a tanár, a fegyelem stb. szavunk. Az általa támogatott nyelvújító mozgalomnak köszönhetően a mai hétköznapi társalgásunk is gördülékenyebben folyik.

A vitathatatlanul legnagyobb nyelvújítóként számon tartott Kazinczy Ferenc 1831 augusztusában kolerajárvány áldozata lett. A 72 éves korában elhunyt irodalmárt széphalmi birtokán temették el.