Először vontak vissza UNESCO Világörökség címet

Az UNESCO történetében először került sor egy Világörökség listatag címfosztására. A szervezet a napokban jelentette be, hogy egy ománi félsivatagi természetvédelmi terület már nem tartozik a Világörökség tagjai közé. A terület korábban az ott élő nagyon ritka antilopfaj, az arab bejza (Oryx leucoryx) miatt kerülhetett fel a listára.

A döntést a nemzetközi szervezetnél azzal indokolták, hogy az ománi hatóság idén nyilvánosságra hozta, hogy mintegy 90 százalékkal csökkenteni fogja a védett terület nagyságát. Ez a lépés viszont ütközik az UNESCO előírásaival. Az arab bejzának összesen csak hat vadon élő populációja van az Arab-félszigeten. Az ománi természetvédelmi területen 1996-ban még 450 arab bejza élt, mára már viszont mintegy 65-re csökkent a számuk. Még aggasztóbb, hogy ezek között csak négy párnak vannak fiatal utódai.

Az arab bejza igen különleges megjelenésű: feltűnően hosszú szarva és a szeme körüli nagy fekete folt könnyen felismerhetővé teszi. Afrikai rokonához, az Oryx dammahhoz hasonlóan rendkívül jól alkalmazkodott a száraz körülményekhez. Mindkét faj félsivatagi területen él, és a tevéhez hasonlóan nagyon sokáig bírja víz nélkül, akár 38 Celsius fok feletti hőmérsékletben is.

A sydneyi operaháztól a japán ezüstbányáig

A június 29-én zárult több napos ülésen az UNESCO összesen 22 új helyszínt vett fel a rangos listájára. Ebből 16 kulturális, öt természeti örökség, egy pedig mindkét kategóriába tartozik. Ezzel 851-re bővül a lista tagjainak száma: ebből 660 kulturális, 166 természeti érték, 25 pedig természeti és kulturális örökség egyaránt.

Az új tagok között talán a legismertebb a sydneyi operaház, de felkerült Korfu régi belső magja és az egész sziget, a franciaországi Bordeaux belvárosának jelentős része, valamint a Teneriffén lévő Teide Nemzeti Park. Az idei szerencsések közé tartozik még Szlovákia és Ukrajna tíz kárpáti tája, többek között a Vihorlát; a Genfi tó partján a Chillon vártól Lausanne határáig húzódó teraszos szőlőültetvények; valamint a bosznia-hercegovinai Visegradban a 16. században épült, 11 lyukú, a Drina felett átívelő Mehmet Szokolovics pasa híd.

Az új tagok közé tartozik Ázsiában a japán Iwami-Ginzan ezüstbánya, amely már a 16. századtól működött; a dél-kínai Kaiping nevű falu erődítményszerű emeletes házai és a türkmenisztáni Nisa erődítménye.

A Bagdadtól északra fekvő, 9. században épült Samarra sajnos egyből a veszélyeztetett világörökségek közé is felkerült. A síita aranymecsetet a közelmúltban két támadás is érte: 2006-ban a kupola sérült meg, míg idén júniusban a két minaret pusztult el egy támadás során. Az UNESCO jelentős összegű támogatást ígért a mecset újraépítéséhez.

Az afrikai helyszínek között szerepel a gaboni Lopé-Okanda, amely esőerdő és szavanna ökoszisztémát valamint ősi településeket foglal magában, valamint a namíbiai Twyfelfontein-völgy a maga kétezer sziklarajzával.

A tengeren túli területek közül többek között a Galápagos-szigetek és az Everglades Nemzeti Park gyarapítja a Világörökség listát.

A teljes lista az új tagokkal megtekinthető az UNESCO honlapján >>