A bécsi Óriáskerék
110 évvel ezelőtt, 1897. július 3-án a bécsi Práter tulajodonosa Gabor Steiner, valamint névrokona, Eduard Steiner Ferenc József császár tiszteletére üzembe helyezte az Óriáskereket, amely borsos ára ellenére rövid időn belül rendkívül népszerű lett.
II. József császár 1766 áprilisában az eredetileg vadászterületként használt Prátert szabadidős tevékenység céljából átadta Bécs lakosságának. Az akkor még hatalmas területet magába foglaló Práter pillanatok alatt közkedvelt kiránduló-és pihenőhellyé vált az ottlakók körében.
A parkban 1895-ben nyitotta meg a kapuit a világ egyik legrégebbi, még ma is működő vidámparkja, a Wurstelprater, amelyet röviden mindenki csak Práterként emleget. A temesvári származású Gabor Steiner színházigazgató által 5000 négyzetméteren kialakított “Velence Bécsben” elnevezésű vidámpark az egy kilométer hosszú csatornájával, eredeti gondoláival, kávézóival, éttermeivel az olaszországi Velencét próbálta imitálni.
A bécsi vidámpark legnagyobb szenzációját a két angol mérnök, Walter B. Basset és Harry Hitchins által tervezett Óriáskerék jelentette. Az újdonság erejével ható szórakozási eszközt Gabor Steiner és névrokona, Eduard Steiner 110 évvel ezelőtt, 1897. július 3-án Ferenc József császár tiszteletére helyezte üzembe. Annak ellenére, hogy egy jegy nyolc guldenbe került, tehát egy osztrák hivatalnok havi fizetésének egynegyed részébe, rengetegen kipróbálták.
A második világháborúban bombázások áldozatává vált Óriáskerék felújítását, tulajdonos híján, hiszen Eduard Steiner meghalt egy koncentrációs táborban, Gabor Steiner pedig Amerikába menekült, Bécs városa vállalta magára. A majdnem 65 méter magas, 430 tonnás monstrumot 1947-ben nyitották meg újra a nagyközönség előtt.
Testi-lelki nagytakarítás lépésről lépésre
Itt a tavasz, megújul a természet és megújulunk mi is.
Megtalálták az emberiség egyik legkorábbi sírját
A nyughelyben egy hároméves gyermek maradványait temették el.
Mikor is lett vége a második világháborúnak?
Európában számos országban május 8-án ünneplik a második világháború végét.
Külföldiek is szolgáltak VIII. Henrik legendás hajóján
A Mary Rose korának egyik legnagyobb és legveszélyesebb hadihajója volt.
A Földtani Intézet kék tetős palotája
A mai napon van évfordulója annak, hogy 1900. május 7-én átadták a Stefánia út egyik ékességét, a Magyar Királyi Földtani Intézetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
