A bécsi Óriáskerék

II. József császár 1766 áprilisában az eredetileg vadászterületként használt Prátert szabadidős tevékenység céljából átadta Bécs lakosságának. Az akkor még hatalmas területet magába foglaló Práter pillanatok alatt közkedvelt kiránduló-és pihenőhellyé vált az ottlakók körében.

A parkban 1895-ben nyitotta meg a kapuit a világ egyik legrégebbi, még ma is működő vidámparkja, a Wurstelprater, amelyet röviden mindenki csak Práterként emleget. A temesvári származású Gabor Steiner színházigazgató által 5000 négyzetméteren kialakított “Velence Bécsben” elnevezésű vidámpark az egy kilométer hosszú csatornájával, eredeti gondoláival, kávézóival, éttermeivel az olaszországi Velencét próbálta imitálni.

A bécsi vidámpark legnagyobb szenzációját a két angol mérnök, Walter B. Basset és Harry Hitchins által tervezett Óriáskerék jelentette. Az újdonság erejével ható szórakozási eszközt Gabor Steiner és névrokona, Eduard Steiner 110 évvel ezelőtt, 1897. július 3-án Ferenc József császár tiszteletére helyezte üzembe. Annak ellenére, hogy egy jegy nyolc guldenbe került, tehát egy osztrák hivatalnok havi fizetésének egynegyed részébe, rengetegen kipróbálták.

A második világháborúban bombázások áldozatává vált Óriáskerék felújítását, tulajdonos híján, hiszen Eduard Steiner meghalt egy koncentrációs táborban, Gabor Steiner pedig Amerikába menekült, Bécs városa vállalta magára. A majdnem 65 méter magas, 430 tonnás monstrumot 1947-ben nyitották meg újra a nagyközönség előtt.