A bécsi Óriáskerék

110 évvel ezelőtt, 1897. július 3-án a bécsi Práter tulajodonosa Gabor Steiner, valamint névrokona, Eduard Steiner Ferenc József császár tiszteletére üzembe helyezte az Óriáskereket, amely borsos ára ellenére rövid időn belül rendkívül népszerű lett.
II. József császár 1766 áprilisában az eredetileg vadászterületként használt Prátert szabadidős tevékenység céljából átadta Bécs lakosságának. Az akkor még hatalmas területet magába foglaló Práter pillanatok alatt közkedvelt kiránduló-és pihenőhellyé vált az ottlakók körében.
A parkban 1895-ben nyitotta meg a kapuit a világ egyik legrégebbi, még ma is működő vidámparkja, a Wurstelprater, amelyet röviden mindenki csak Práterként emleget. A temesvári származású Gabor Steiner színházigazgató által 5000 négyzetméteren kialakított “Velence Bécsben” elnevezésű vidámpark az egy kilométer hosszú csatornájával, eredeti gondoláival, kávézóival, éttermeivel az olaszországi Velencét próbálta imitálni.
A bécsi vidámpark legnagyobb szenzációját a két angol mérnök, Walter B. Basset és Harry Hitchins által tervezett Óriáskerék jelentette. Az újdonság erejével ható szórakozási eszközt Gabor Steiner és névrokona, Eduard Steiner 110 évvel ezelőtt, 1897. július 3-án Ferenc József császár tiszteletére helyezte üzembe. Annak ellenére, hogy egy jegy nyolc guldenbe került, tehát egy osztrák hivatalnok havi fizetésének egynegyed részébe, rengetegen kipróbálták.
A második világháborúban bombázások áldozatává vált Óriáskerék felújítását, tulajdonos híján, hiszen Eduard Steiner meghalt egy koncentrációs táborban, Gabor Steiner pedig Amerikába menekült, Bécs városa vállalta magára. A majdnem 65 méter magas, 430 tonnás monstrumot 1947-ben nyitották meg újra a nagyközönség előtt.