Ezer éves viking hajóval hódítják meg az Északi-tengert

Vasárnap indultak útnak és reményeik szerint augusztus 14-én érnek Írország fővárosába azok a vállalkozó kedvű „kalandorok”, akik egy teljességgel nyitott viking hajón próbálják meg megközelíteni Dublint. A 65 fős nemzetközi legénységben található dán, új-zélandi, kanadai és írországi vállalkozó is, akiket a kalandvágy mellett az is izgat, hogy miként voltak képesek a vikingek ilyen nagy távolságokat legyőzni.

Hajóépítés fűrész nélkül

Maga a hajó, amelyen másfél hónapig lesznek „bezárva”, egy majdnem ezer éves viking hajó tökéletes másolata. A régészek a fa évgyűrűinek vizsgálatára alapozva azt állítják, hogy az eredeti hajó Kr.u. 1042-ben készülhetett Dublinban, és minden valószínűség szerint részt vett az angolszászok és a normannok között lezajlott több csatában is Kr.u. 1050 és 1060 között.

Végül a dániai Roskilde közelében süllyedt el a 11. század végén, miközben a norvég vikingek ellen védte a dán partokat. Legközelebb csak majdnem kilencszáz év múlva, 1962-ben látta meg a napvilágot, amikor is a régészek öt másik hajóval együtt a felszínre hozták. Azóta a darabjai egy dániai hajómúzeumban voltak láthatóak.

1998-ban elkészítették az öt hajó legnagyobbikának kicsinyített mását, 2004-re pedig készen állt a Sea Stallion (Tengeri mén) elnevezésű, az eredetivel tökéletesen megegyező másolata is. A hajóépítés persze különleges eljárást igényelt, mivel a modern vikinghajó építése során csakis olyan eszközöket és módszereket alkalmaztak, amelyeket az északi nép is használhatott.

Így aztán a hajó minden egyes része külön fából készült, mivel a vikingek nem használtak fűrészt, csak baltát. A hajóépítés így hosszú, fáradságos és nagy kézügyességet igénylő munka volt már ezer évvel ezelőtt is. 300 tölgyfa, 7000 vasszög és 2000 méternyi kötél – ez volt az alapanyag-szükséglete a 30 méter hosszú Sea Stallion-nak, amelyet azért némi modern technológiával is felszereltek: az Északi-tenger nyáron sem éppen meleg vizeit 30 km/órás sebességgel szelő hajó legénységét GPS és radar segíti a tájékozódásban.

Modern mentőhajó kíséri

A legénység azért nem lesz teljesen egyedül: egy mentőhajó fedélzetén orvosok és vízimentők kísérik 45 napon át a modern vikingeket. A BBC News-nak nyilatkozó Louise Henriksen, a legénység egyik tagja szerint könnyen lehet, hogy elkel majd a segítség az út során. „A legnagyobb kihívást kétségkívül az időjárás fogja jelenteni” – mondta Henriksen.

Tény és való, időnként komoly megpróbáltatásoknak nézhetnek elébe a legénység tagjai, hiszen a hajón nincs semmiféle „búvóhely”, ahova vihar idején behúzódhatnának. Saját maguk mellett azonban a hajónak is ki kell bírnia az Északi-tenger viharait. Ha megroppan a hajó, akkor minden bizonnyal nem sikerült tökéletes módon elsajátítani az ezer évvel ezelőtti vikingek hajóépítési mesterségét.

A pihenésnek sem éppen ideálisak a körülmények a hajón: tulajdonképpen igazi fekvőhely nincs kialakítva, így az evezés fáradalmait csak igen kifacsart pózban lesznek képesek kipihenni a legénység tagjai, egy emberre mindössze 1 négyzetméternyi terület jut. Tisztálkodásra is legfeljebb a tengerben van lehetőség.

A körülmények így aztán nem igazán hasonlítanak egy luxusutazáshoz, a vikingek utazásaihoz azonban annál inkább. „Annak az esélye, hogy hajótörést szenvedünk viszonylag nagy, így a legénység minden tagja alapos kiképzésben részesült, hogy mit is kell csinálni a hideg vízben” – mondta Henriksen a BBC News-nak.