A bikini térhódítása

1946. július 5-én a Casino de Paris mulató sztriptíztáncosnője, Micheline Bernardini mutatta be elsőként a Louis Réard által kreált kétrészes fürdőruhát, a második világháború utáni amerikai atomrobbantások helyszínéül szolgáló Bikini-atollról elnevezett bikinit.

A francia mérnök provokatív darabja, amellyel eredetileg csak az anyjától örökölt fehérneműüzletét akarta fellendíteni, heves kritikákat kapott. Már a bemutató előtt, amikor Réard nem talált se színésznőt, se modellt a kétrészes fürdőruha bemutatására, lehetett sejteni, hogy az emberekkel nehéz lesz elfogadtatni a bikinit.

Az erkölcstelennek titulált ruhadarab olyan botrányt kavart, hogy térhódítására még éveket kellett várni. Az elsősorban vászonból és klottból készült darab csak az 1950-as évek második felében kezdett elterjedni.

A bikini népszerűsítéséért sokat tett Brigitte Bardot, aki a Roger Vadim által rendezett És Isten teremté a nőt című filmben viselt bikinit. Hatására egyre többen vásárolták a szexis kétrészes fürdőruhát.

Annak ellenére, hogy 1961-ben már nálunk is megjelent az Ez a divat című divatlapban az első bikinis fotó, a kétrészes fürdőruha még néhány évig nem tartozott a kelendő árucikkek közé.

1964-ben pedig egy újabb fürdőruhabotrány borzolta fel a kedélyeket: az osztrák származású amerikai divattervező, Rudi Gernreich ekkor dobta piacra a monokinit.