Szombaton kiderül, melyek a világ 7 új csodái
Pénteken zárul "a világ 7 új csodájáról" meghirdetett internetes és mobiltelefonos szavazás, amelyet 1999-ben kezdeményezett Bernard Weber svájci világjáró filmkészítő.
Szombaton jelentik be a “győztesek” listáját Lisszabonban – de már az “eredményhirdetés” előtt sokan vitatják mind az eljárást, mind az eredményt, bármi is legyen az. Weber arra hivatkozott, hogy az ókori világ hét csodájából csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn, ezért jött el az idő “a világ hét új csodájának” kiválasztására.
Nem egészen egy hónappal a szombatra várható bejelentés előtt a kezdet kezdetén befutott 200 jelölésből, amelyek száma a folyamatos selejtezés nyomán először 77-re, majd 21-re apadt, a piramisok mellett még tíz volt versenyben a hét “új világcsoda” címére.
Ezek a következők voltak: az athéni Akropolisz, a mexikói Chichen Itza maja romváros, a római Colosseum, a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a perui Machu Picchu inka romjai, a jordániai Petra barlangvárosa, a Húsvét-szigeteki kőszobrok, az angliai Stonehenge kőkori monolit kőalakzata és az indiai Tádzs Mahal mauzóleum.
Kapcsolódó cikkünk:
Kapcsolódó honlap:
Két év, két hónap és két nap alatt készült el a különleges építmény
Építése 1887. január 28-án kezdődött el.
A nap, amikor Edison az éjszakát nappallá változtatta
Thomas Edison 1880. január 27-én szabadalmaztatta az elektromos izzólámpát.
Az első afrikai szamuráj
Jaszuke talán Mozambik, esetleg Dél-Szudán vagy Etiópia területéről származhatott.
Betemetett kincseket fenyeget a klímaváltozás
Az Egyesült Királyság területének mintegy 10 százalékát lápok borítják, a tőzeg pedig különleges régészeti értékkel bír.
A világ legnagyobb gyémántja több mint háromezer karátos volt
A gyémántot 1905. január 26-án találták meg Dél-Afrikában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
