Szombaton kiderül, melyek a világ 7 új csodái
Pénteken zárul "a világ 7 új csodájáról" meghirdetett internetes és mobiltelefonos szavazás, amelyet 1999-ben kezdeményezett Bernard Weber svájci világjáró filmkészítő.
Szombaton jelentik be a “győztesek” listáját Lisszabonban – de már az “eredményhirdetés” előtt sokan vitatják mind az eljárást, mind az eredményt, bármi is legyen az. Weber arra hivatkozott, hogy az ókori világ hét csodájából csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn, ezért jött el az idő “a világ hét új csodájának” kiválasztására.
Nem egészen egy hónappal a szombatra várható bejelentés előtt a kezdet kezdetén befutott 200 jelölésből, amelyek száma a folyamatos selejtezés nyomán először 77-re, majd 21-re apadt, a piramisok mellett még tíz volt versenyben a hét “új világcsoda” címére.
Ezek a következők voltak: az athéni Akropolisz, a mexikói Chichen Itza maja romváros, a római Colosseum, a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a perui Machu Picchu inka romjai, a jordániai Petra barlangvárosa, a Húsvét-szigeteki kőszobrok, az angliai Stonehenge kőkori monolit kőalakzata és az indiai Tádzs Mahal mauzóleum.
Kapcsolódó cikkünk:
Kapcsolódó honlap:
Őskori sziklavéseteket találtak Spanyolországban
A felfedezés arról árulkodik, hogy az őskori gravetti kultúra a véltnél több helyen volt jelen.
A szegények orvosa volt
1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.
Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől
A faragványokat egy építkezést megelőző feltárás során találták meg Angliában.
Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják
A mai Guatemala területén fekvő Tikal ivóvize rendkívül tiszta volt.
Lámamúmiákat találtak Peruban
Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
