Szombaton kiderül, melyek a világ 7 új csodái
Pénteken zárul "a világ 7 új csodájáról" meghirdetett internetes és mobiltelefonos szavazás, amelyet 1999-ben kezdeményezett Bernard Weber svájci világjáró filmkészítő.
Szombaton jelentik be a “győztesek” listáját Lisszabonban – de már az “eredményhirdetés” előtt sokan vitatják mind az eljárást, mind az eredményt, bármi is legyen az. Weber arra hivatkozott, hogy az ókori világ hét csodájából csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn, ezért jött el az idő “a világ hét új csodájának” kiválasztására.
Nem egészen egy hónappal a szombatra várható bejelentés előtt a kezdet kezdetén befutott 200 jelölésből, amelyek száma a folyamatos selejtezés nyomán először 77-re, majd 21-re apadt, a piramisok mellett még tíz volt versenyben a hét “új világcsoda” címére.
Ezek a következők voltak: az athéni Akropolisz, a mexikói Chichen Itza maja romváros, a római Colosseum, a párizsi Eiffel-torony, a kínai Nagy Fal, a perui Machu Picchu inka romjai, a jordániai Petra barlangvárosa, a Húsvét-szigeteki kőszobrok, az angliai Stonehenge kőkori monolit kőalakzata és az indiai Tádzs Mahal mauzóleum.
Kapcsolódó cikkünk:
Kapcsolódó honlap:
A turizmus hiánya nehézségeket okoz Peruban
A világjárvány világszerte veszélyes helyzetbe hozta az idegenforgalmat, a probléma Peruban azonban különösen súlyos.
Felmenőink szívósságáról árulkodik az emberiség bölcsője
A mai Tanzánia területén található, örökségvédelmi helyszínnek számító Olduvai-szurdok az emberiség egyik bölcsője.
Megtalálták a legősibb rajzot, amely állatról készült
A különleges alkotás Celebesz egyik eldugott barlangjában található.
Kik lehettek Kína legkorábbi lakói?
Az 1970-es években ősi fogakra bukkantak Kína déli részén, úgy tűnik, a maradványok nem a Homo erectushoz köthetőek.
Lopott műkincsek tömegét szerezték vissza Izraelben
A leletek nemcsak Izraelből származnak, még dél-amerikai kincsek is megtalálhatóak a tárgyak között.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
