Jan van Eyck halála
1441. július 9-én Brugge-ben 51 éves korában elhunyt a németalföldi reneszánsz egyik legmeghatározóbb alakja, Jan van Eyck. A művész legismertebb alkotásai közé tartozik az Arnolfini házaspár, a Rolin kancellár Madonnája, valamint a Piros turbános férfi.
1390 körül a Maastricht közelében található Maaseikben született Jan van Eyck, a 15. századi németalföldi reneszánsz festészet egyik legmeghatározóbb alakja. Ifjúkoráról nagyon keveset tudunk, mondhatni semmit. Eyck még életében jónéhány alkotásával jelentős elismerést tudhatott magáénak, de a személye iránt a kortársak olyannyira közömbösek voltak, hogy senki sem tartotta fontosnak feljegyezni életrajzi adatait.
Azt viszont tudjuk róla, hogy az 1420-as években először Bajor Lajos gróf udvarában festegetett, majd annak 1425-ben bekövetkezett halála után Jó Fülöp vette pártfogásba. Jan van Eyck feladatköre azonban nem csupán a portréfestészetre korlátozódott. A festő felelt a hercegi rezidencia dekorációjáért, ünnepi alkalmakra udvari ruhákat, ékszereket tervezett, továbbá gyakran titkos diplomáciai küldetésekben vett részt.
Az 1433-ban megházasodó Jan van Eyck keze alól a gazdag polgárok megbízásaiból is rengeteg alkotás került ki. Ezek közül az egyik leghíresebb a National Gallery-ben található, az Arnolfini házaspárt ábrázoló festménye, melynek érdekessége, hogy a tükör felett olvasható „Johannes de Eyck fuit hie 1434” szöveg tanúsága szerint a festő maga is jelen van a képen.
Jan van Eyck 1441. július 9-én 51 éves korában Brugge-ben hunyt el. Holttestét a St. Donation templomban helyezték végső nyugalomra.
Egy világörökségi helyszín és a modern technológia izgalmas találkozása
Van-e helye a Tang-dinasztia korszakából származó ősi műalkotásoknak a 21. század metaverzumában? A kérdésre a Lungmen-barlangok adnak választ.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
