Ökofalva Magyarországon
Több mint 16 éve nem látott vegyszert az a talaj, amely Magyarország egyik legnagyobb leendő ökoparkjában 200 ember megélhetését biztosítja majd. A Galagahévíz Ökofalu kitalálói Budapesttől alig ötven kilométerre kívánják megvalósítani álmukat: egy olyan biofalut, amely nem szigetelődik el teljesen a külvilágtól, ahol nem kell feltétlenül feladni a modern kor vívmányait, de mégis a lehető legtöbb figyelmet fordítják a környezet megóvására.
Mindössze ötven házat terveznek azon a 8, 6 hektáros területen, amely a Galgahévíz tőszomszédságában található – tényleg – festői szépségű Bika-tó környékén terül el. Az ökofalu 50 háza között megtalálható lesz az alacsony építésű sorház, és a kertes családi ház is, így próbálván kielégíteni a természetes környezetbe és közösségbe kívánkozó, ám kevesebb pénzzel rendelkezők igényeit is. Az építési szabályok persze szigorúak: a házaknak a helyileg meghatározott energetikai szabályoknak meg kell felelniük, amire az ökofalu létrehozásán fáradozó Gaia Alapítvány képviselője, Varga Géza szerint leginkább csak akkor van esély, ha természetes anyagokból építik fel házaikat a leendő tulajdonosok.
Autonóm kisközösség
De mi is lenne a lényege a Galgahévíz Ökofalunak? Nos elsősorban az, hogy az ott élők a lehető legkisebb mértékben avatkozzanak káros módon saját környezetükbe, miközben azért ne kellejen teljes mértékben lemondani azokról a ma már alapvetőnek számító kényelmi, higiéniai igényekről, amelyet a 20. század vége hozott el az embereknek. Ráadásul az ökofalu az ott élők hatvan százalékának is munkalehetőséget tud majd nyújtani.
Tudományos vizsgálatokra alapozva Varga Géza a hét végi bemutatón elmondta: a 200 lelkes kis falu, amelyben egy átlagos település korosztály szerinti megoszlását veszik figyelembe (a település lakóinak kb. 50 százaléka munkaképes, 50 százaléka pedig időskorú vagy fiatalkorú), 60 főnek lesz képes munkát adni a hőközpont felügyeletétől kezdve az energiaerdő kezelésén keresztül a mezőgazdasági termékek előállításáig bezárólag.
Varga hangsúlyozta: nem kizáró ok az, ha valaki nem a faluban akar dolgozni. Nyugodtan megteheti majd, hogy bejár a nem túl távoli fővárosba, bár azt is hozzátette: figyelnek arra, hogy a Galgahévíz Ökofalu ne egy alvó város, vagy méginkább lakópark képét mutassa, hanem inkább a természettel egybefonódó autonóm kisközösség képét. Elszigeteltségről szintén nem lehet szó a környezettudatos közösségben élők részéről: nem a világból való kivonulásról szól az ökofalu, hanem arról az arany középútról, amely kicsi odafigyeléssel mindenki számára megvalósítható. Nem véletlen, hogy ugyan jelenleg a hőközpontot leszámítva még csak egyetlen kész épület áll, hat további építését pedig a közeljövőben tervezik, internetcsatlakozást azonban már most is biztosítani tudnak.
De mitől lesz öko a falu?
180 méter mélyről érkező kútvíz, faelgázosító rendszerű helyi hőerőmű, vegyszermentes élelmiszerek, szelektív hulladékgyűjtés és –feldolgozás, helyi jellegű, környezetbarát és természetes szennyvíztisztítás – csak pár azokból a célkitűzésekből, amelyekből 10-12 család együttélése esetén már szinte minden megvalósítható. Jelenleg az eladó telkek közül tizenháromhoz már kivezették a leendő energiaerdőből kitermelt, fával működtetett kis hőerőmű melegvizét, a 180 méter mélyről érkező kútvizet, és az ökofalu bejáratánál áll már a trafóház is, amely átmenetileg elektromos árammal is ellátja majd az épülő házakat.
A galgahévízi Bika-tó
A központi áramellátótól való függetlenedés azonban szintén szerepel a célkitűzések között: növényi olajjal működő kis áramfejlesztők biztosítják majd az ökofalu áramellátását. A környezetbarát szennyvíztisztítókból kiáramló víz egy ún. nádgyökérzónás területen válik olyan tisztaságúvá, hogy a tervek szerint egy fürdésre is alkalmas 3000 négyzetméter nagyságú kis tavacskát is táplálni tud majd. Ami azonban szinte az egész település lényegét adja majd: csak olyan házak épülhetnek az ökofaluban, amelynek energiaigénye (éppen a természetes anyagok felhasználásnak köszönhetően) az átlagos energiaigény egyötöde. A vályogtéglafelületek közé ékelt szalmabálák vagy nádrétegek olyan tehetetlenséggel látják el a házakat, hogy nyáron légkondicionálóra egyáltalán nincs szükség, télen pedig a hagyományos szigetelésű házak fűtési energiaigényének egyötöde is elegendő.
Az alapítvány képviselői egyébként jó előre gondoskodtak az ingatlanspekulánsok kiszűréséről: amennyiben valamelyik telektulajdonos rövid időn belül meg kívánna szabadulni telkétől, a Gaia Alapítványnak elővásárlási joga van a telekre. Az Alapítvány védi elveit oly módon is, hogy a telkeket megvásárlókat arra kötelezi, 3 éven belül egy lakható és az Ökofalu elveinek megfelelő házat épít és be is költözik abba.
Kapcsolódó cikkünk:
Pán görög isten szobrára bukkantak Isztambulban
A kutatók úgy vélik, hogy a 20 centiméter magas figura a római korból származik.
Az Év Múzeuma – 2023
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, célja az elmúlt évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézmények díjazása.
Megtalálták Görögország legősibb régészeti lelőhelyét
A maradványok 700 ezer évesek, és a Homo antecessortól származhatnak.
Elfeledett uralkodó szobrára bukkantak Mexikóban
A huasztek civilizációt egy időben az Azték Birodalom is bekebelezte, végül az európai hódítás hozta el a kultúra bukását.
Az angol humor sok száz éves öröksége
Nemrégiben egy középkori komédia előadását bemutató szövegre bukkantak, amelyből kiderült, hogy a Monty Python stílusa mennyire ősi.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
