Mivel járt a Föld legnagyobb vulkánkitörése?

75 ezer évvel ezelőtt az indonéziai Szumátra szigetének északnyugati részén kitört a Toba tűzhányó. A vulkánkitörés az elmúlt kétmillió év legnagyobbika volt, a gigantikus robbanás legalább 7, 7 billió tonna magmát szabadított fel. Tömegét tekintve ez több mint 19 millió Empire State Building. A vulkán helyén ma krátertó terül el.

A levegőbe került nagymennyiségű hamu, amely a nyári monszun szeleknek köszönhetően a Dél-Kínai tengertől egészen az Arab-tengerig szürke felhőt képezhetett, valószínűleg évekre elfeledtette a Napot bolygónkkal, és jelentősen csökkent az átlaghőmérséklet is. A vulkáni télben évszázadokon keresztül csupán 3-5 fok körül lehetett az átlaghőmérséklet.

A korábbi feltételezések szerint a környezeti katasztrófa nagy mértékben befolyásolta az emberiség történetét is: a DNS-vizsgálatok azt sugallták ugyanis, hogy a hatalmas pusztítást a mai embernek csupán néhány ezer őse élte túl.

A nemrégiben napvilágot látott régészeti leletek szerint azonban a pusztítás mégsem volt akkora, mint ahogyan azt korábban feltételeztük – nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek a Cambridge-i Egyetem archeológusa, Michael Petraglia.

Ugyanolyan leletek, mint Afrikában

Petraglia és munkatársai a dél-indiai Jwalapuram falu közelében a Toba-vulkánból származó, két és fél méter vastag hamuüledéket fedezett fel. Több száz kőpengét és egyéb eszközt is találtak közvetlenül a réteg felett. Úgy vélték érdemes lenne megvizsgálni a hamu alatti részt is – ahol szinte ugyanolyan maradványokra bukkantak. A rendkívül hasonló leletek egy része tehát a kitörés előtti időkből, a többi pedig a kitörés utáni korból származik.

A dél-indiai feltárás

A régészek találtak vörös okker darabokat is, amelyeket őseink testfestéshez és barlangrajzokhoz használtak, valamint ezekkel ragasztották össze eszközeiket is. A dél-indiai településen feltárt 75 ezer éves eszközök nagy hasonlóságot mutatnak az Afrikából, ugyanebből az időszakból származó eszközökkel. A kutatásról a Science tudományos magazin legfrissebb száma számolt be.

„Az itt élő vadászó-gyűjtögető életmódot folytató lakosságnak igencsak szívós, rátermett lehetett, hogy megküzdött egy ilyen hatalmas katasztrófával – nyilatkozta Petraglia a LiveScience-nek. „Ha letelepedett embercsoportról lett volna szó, a tobai szuperkitörés hatalmas felfordulást okozott volna.”

Ellenhangok

A régésztársadalom egy részét azonban nem győzte meg a dél-indiai feltárás. Stanley Ambrose, az amerikai Illinoisi Egyetem archeológusa továbbra is úgy véli, a Toba-vulkán kitörése igenis befolyásolta az emberi evolúciót. „Egy dolog bizonyíthatná ennek ellenkezőjét, ha a hamuréteg alatt talált emberi maradványok is nagy hasonlóságot mutatnának a hasonló korú afrikai leletekkel.”

A feltárást vezető régész, Michael Petraglia nyilatkozataiban a kételkedőknek azt üzente, hogy sokkal több bizonyítékuk van, mint amennyit nyilvánosságra hoztak, bár azt el kell ismernie, hogy emberi maradványokra eddig nem bukkantak.

A felfedezések izgalmas és új pontja az, hogy a modern ember valószínűleg sokkal korábban eljutott Afrikából Ázsiába, mint ahogy ezt eddig feltételezték. „Az utóbbi 150 év régészeti kutatásai főleg arra irányultak, hogy az Afrikából vándorútra indult modern ember mikor érte el Európát. A mi felfedezéseink szerint lehet, hogy Indiába már 30 ezer évvel korábban megérkezett, mint Európába”- nyilatkozta Petraglia.