A tálibok szigorú intézkedései

1996. július 12-én a hatalmon lévő tálibok az iszlám törvénykönyvként használt sáriára hivatkozva Afganisztánban betiltották a tévénézést, a kamerázást, a fényképezést, a mozit és a nyugati zenék hallgatását.
Az afgán-pakisztán határon található medreszekben, azaz muzulmán vallási iskolákban tanuló tizenéves fiúk, az iszlám szunnita ágát képviselő tálibok az 1990-es évek elején elszánt küzdelmet indítottak a nyugati befolyástól, kultúrától mentes, igaz vallású Afganisztán megteremtéséért.
A tálibok a hatalmon lévő kormányerőkkel szemben meglepő sikereket értek el, hiszen nemcsak a gazdag szaúd-arábiai fundamentalistáktól, pakisztániaktól kaptak jelentős anyagi segítséget, hanem a fellendülő kábítószer-kereskedelemből származó összegeket is céljaik elérésére fordították.
Az 1996-ban Kabult elfoglaló tálibok rövid időn belül uralmuk alá vonták az ország jelentős részét, és az élet minden területére kiterjedő új törvényeket, kegyetlen intézkedéseket vezettek be.
1996. július 12-én az iszlám törvénykönyvként használt sáriára hivatkozva Afganisztánban betiltották a tévénézést, a kamerázást, a fényképezést, a mozit, valamint a nyugati zenék hallgatását.
A tiszta erkölcs visszaállítása az Erény Terjesztésének és a Bűn Megakadályozásának Minisztériumának feladata volt. A tárca a nők számára kötelezővé tette a test egészét elfedő egyszínű burkát, megtiltotta számukra a tanulást valamint a munkavállalást, még a bedeszkázott ablakú otthonukat sem hagyhatták el férfi rokon felügyelete nélkül.
Az igazságszolgáltatásban ellentmondást nem tűrve, gyakran bizonyítékok híján hoztak ítéleteket. A házasságtöréssel, homoszexualitással, lopással, rablással, s más egyéb bűnök elkövetésével vádolt emberek életéről legtöbbször joggyakorlattal nem rendelkező, alacsonyan képzett bírók döntöttek.
Noha a nyugati nagyhatalmak katonai segítségnyújtásának köszönhetően a tálibok hatalma megdőlt, a fundamentalista befolyás 2005 óta ismét növekszik.