Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Kultúra

Papír újrahasznosítás: Kína a világelső?

National Geographic Magyarország

Bár mostanában többet hallunk arról, hogy Kína robbanásszerűen fejlődő gazdasága milyen környezeti károkkal jár, van azonban egy olyan terület, ahol a környezettudatos európaiak megirigyelhetik a kínai állapotokat. Ez pedig a hulladékpapír újrahasznosítása.

Vajon mi történik, ha majd már minden kínai számára elérhetővé válik az autó, a számítógép, a légkondicionáló vagy a hifi berendezés? De legyünk óvatosabbak: vajon mi történik akkor, ha a kínaiak többsége számára már nemcsak vágyálom lesz a nyugati kultúra fogyasztási eszközeinek java része? Vajon össze fog-e omlani a világ gazdasága, bekövetkezik-e a hetente megjósolt környezeti katasztrófa?

A fenti a kérdésekre egyelőre nem tudjuk a választ, de tény, hogy a legtöbb környezetvédő nem kevés félelemmel tekint a hatalmas ázsiai gazdaság falánkságára. Úgy tűnik azonban, hogy a környezetvédelemnek van olyan területe is, amelyen Kína sok európai országnál, valamint az Egyesült Államoknál előrébb jár.

Hulladékpapíron gazdagodott meg

Zhang Yin asszony egyike a világ leggazdagabb asszonyainak. Legtöbbjükkel ellentétben azonban Yin nem örökölt vagyonnak köszönheti ezt a hírnevet, hanem csakis saját munkájának. A The New York Times portréja szerint a hongkong-i születésű üzletasszony magánvagyona 1, 5 milliárd dollárra rúg, vállalata, a Nine Dragon Paper piaci értéke pedig szerény becslések szerint is eléri az 5 milliárd dollárt.

Pedig a kilencvenes évek elején kevesen hittek Yin asszonynak, aki 3800 dollárral alapította meg cégét. A Nine Dragon Paper akkoriban néhány nagyhajóra rakatott fel jelentősebb mennyiségű használt kartonpapírt, hogy a papírhiánnyal küszködő Kínába szállítsa azt. Jelenleg a cégnek 5300 alkalmazottja van, a tavalyi évet 175 millió dolláros nyereséggel zárta, bevétele pedig meghaladta az 1 milliárd dollárt. Mindez pedig nem másból, mint a környezetvédelem szempontjából sem elhanyagolható újrapapírból.

Kína ugyanis a világ elsőszámú hulladékpapír-felvásárlója. Bizonyos európai uniós kvótákat a tagországok azért tudnak megvalósítani a hulladékpapír újrahasznosítását illetően, mert az elhasznált csomagoló- és újságpapír jelentős részét Kína felvásárolja, és a Yin asszonyéhoz hasonló üzemekben újrahasznosítja.

Az utóbbi tíz évben Kína használtpapír-importja 500 százalékkal növekedett: míg 1996-ban „még csak” 3, 1 millió tonna hulladékpapír érkezett az ázsiai országba, addig 2006-ban már majdnem 20 millió tonna. És ami a legfigyelemreméltóbb, az az, hogy ezt a nagy mennyiségű hulladékot Kína valóban újrahasznosítja: java részéből olyan csomagolópapír, vagy hullámpapír lesz, amelyekbe az exportorientált ázsiai gazdaság különféle termékeit csomagolják.

A csomagolópapír ily módon Európába, az Egyesült Államokba vagy Japánba kerül, hogy aztán Yin asszony cége visszaszállítsa azt, és újra kezdje a folyamatot. „A hulladékpapír olyan, mint az erdő. A papír újrahasznosíthatja magát, generációról generációra” – nyilatkozta még januárban Yin a The New York Times-nak.

A félelem

És valóban: a nemzetközi tudományos életben is elismert erdészeti szaklapban, a Forest Trend-ben megjelent friss tanulmány szerint csak tavaly 54 millió tonna élő fa kivágását „akadályozta” meg Kína azzal, hogy felvásárolt a világ különböző pontjairól 65 millió tonna hulladékpapírt, és azt újrahasznosította.

A jelentés szerint nem ritka, hogy a rakománnyal telített kínai kereskedőhajók az Egyesült Államokból visszafelé menet hulladékpapírral vannak megrakva. A papír egy része persze nem újrahasznosított papír, mivel az Egyesült Államokban a csomagolópapírok nagy része is inkább kivágott fák rostjaiból készül, s nem újrahasznosított papírból. Kínában azonban egészen más a helyzet: a Forest Trend cikke szerint ugyanis a papírgyártáshoz használt farost háromnegyedét Kínában újrapapírból nyerik ki.

„Az teljesen egyértelmű, hogy az a hatalmas mennyiségű hulladékpapír, amit Kínában feldolgoznak nagyon jó hatással van nemcsak a környezetre, hanem a hulladékpapír globális piacára is. Csakhogy sajnos úgy tűnik, hogy Kína egyre fokozódó papíréhségét még ez a hatalmas mennyiségű hulladékpapír sem tudja már kielégíteni a közeljövőben” – nyilatkozta Kerstin Canby, a Forest Trend magazin egyik szerkesztője a ScienceDaily honlapjának.

A Forest Trend cikke szerint a legfőbb problémát az okozza, hogy a hiányzó papírmennyiséget elsősorban kétes eredetű fából pótolja ki a kínai gazdaság. A cikk figyelmeztet: jelentős mennyiségű, ellenőrizetlen eredetű fát importál az ázsiai nagyhatalom, márpedig ezzel egy időben az is megfigyelhető, hogy a viszonylagos földrajzi közelségében elterülő őserdőkben az illegális fakitermelés döbbenetes méreteket ölt.

Elsősorban Indonézia, Új-Guinea és Kelet-Oroszország hatalmas erdőterületei forognak veszélyben. Az érintett területekről a cikk szerzői szerint egyértelműen Kínába kerül az illegálisan kivágott fák jelentős része. Brian Stafford és csapata ezért azt javasolja a kínai hatóságoknak: vezessenek be egy olyan rendszert, amely a kínai papírgyáraknak előírja, hogy csakis igazolt eredetű fákat dolgozhassanak fel. Kelet-Oroszországban ilyesmire már van is példa: két fakitermelő cég három világméretű kiadóval (Axel Springer, Time UK, Random House) és egy csomagolástechnikával foglalkozó céggel (Tetra Pak) arról állapodott meg, hogy csakis legálisan kitermelt fákkal kereskednek.

Hozzászólások

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

Miért váltsunk téli abroncsra?

Miért váltsunk téli abroncsra?

Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket