Több városban is rendkívül magas az ózonkoncentráció

Szerdán és csütörtökön több magyarországi városban nagyon magas ózonkoncentrációt mértek. A jelenség legfőbb okozói a közlekedésből származó égéstermékek, de ehhez nagy mértékben hozzájárul a meleg, száraz idő is. A zöld hatóság arra kéri a lakosságot, hogy aki teheti inkább a tömegközlekedést válassza az autó helyett.
Budapesten az ózonszennyezés a Kőrakásparkban (190 µg/m3) és Pesthidegkúton (201, 5 µg/m3) meghaladta, a Gilice téren (184 µg/m3) pedig megközelítette a tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3).
A KvVM-hez tartózó területi felügyelőségi adatközpontok folyamatosan figyelemmel kísérik az ózon értékek alakulását és haladéktalanul értesítik a települési önkormányzatokat a tájékoztatási küszöbérték eléréséről. Ennek alapján az ország területén Sopronban (250 µg/m3) ózon-riasztást, Győrben (200 µg/m3), Dorogon (184 µg/m3) és Tatabányán (180 µg/m3) pedig rendkívüli ózontájékoztatást rendelt el a helyi önkormányzat. Az ózonkoncentráció több településen (pl. Vácott, Százhalombattán és Székesfehérváron) már tegnap megközelítette a tájékoztatási küszöböt, de intézkedés meghozatala még nem volt indokolt.
Azokon a területeken, ahol a levegő ózon szennyezettsége meghaladja az előírt tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3), az illetékes önkormányzat ezt bejelenti, és folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a szennyezettség alakulásáról és a szükséges intézkedésekről. (Pl. felhívja a figyelmet a szabadban tartózkodás veszélyére, forgalom korlátozást rendelhet el, korlátozhatja a nitrogén-oxidok kibocsátásával járó ipari tevékenységet.) A riasztási küszöbérték ennél jóval magasabb, 240 µg/m3.
A délről érkezett melegfront, az erősen napos meleg idő és a csekély légmozgás miatt az egész országban, még a lakott településektől távol eső háttér mérőállomásokon is megnövekedett a szállópor koncentrációja. Ennek mértéke a főváros több pontján (Erzsébet tér, Kosztolányi tér, Csepel) és néhány vidéki városban már meghaladja az egészségügyi határértéket. A háttérértékek megnövekedése a városi közlekedési csomópontokon légmozgás hiányában már határérték túllépést is regisztráltak. Közlekedési eredetre utal, hogy a reggeli és az esti csúcsok egyidejűleg jelentkeznek az egyértelműen közlekedésből származó nitrogén-dioxidok csúcsértékek kialakulásával – olvasható a KvVM közleményében.
A meteorológiai előrejelzés szerint a meleg, napos idő folytatódik, ezért az elmúlt napokhoz hasonlóan várhatóan tovább emelkednek az ózonértékek. A környezetvédelmi miniszter továbbra is arra kéri főleg a nagyvárosok lakóit, hogy ha tehetik tömegközlekedést használjanak autó helyett.
Hogyan alakul ki a fotokémiai szmog?
A jelenség kialakulásáért a nitrogén-oxidok (nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid), a szén-monoxid és a különböző szénhidrogének tehetők felelőssé. Ezen anyagok elsősorban a gépjármű-motorokból származnak.
Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős nitrogénoxid-forrás az ipar és a biomassza-égetés is.
A szén-monoxid a szénvegyületek tökéletlen égésekor keletkezik, szén-dioxid helyett. A szénhidrogének forrásai ugyancsak nagyrészt a gépkocsik belsőégésű motorjai.
A fotokémiai szmog kialakulásához több összetett folyamat vezet. A folyamat reggel csúcsforgalom idején kezdődik, amikor a járművekből nagy mennyiségű nitrogén-monoxid, szén-monoxid és szénhidrogén kerül a levegőbe. Délelőttre a nitrogén-monoxidból és a szénhidrogénekből nitrogén-dioxid keletkezik, ami fény hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné. Délutánra az oxigénatom oxigénmolekulával reagálva ózonná alakul. Ezzel párhuzamosan a nitorgén-dioxidból rendkívül mérgező peroxi-acetil-nitrát (PAN) és salétromsav is keletkezik.
Számítások szerint globális szinten a természetes források és a nyelők kiegyenlítik egymást, azaz a sztratoszférából és a természetes forrásokból származó ózont a talaj vonja ki a légkörből. A megnövekedett gépkocsiforgalom azonban felborította a talajközeli ózon természetes egyensúlyát.
Az időjárái körülmények jelentősen befolyásolják a folyamatot
A megnövekedett szennyezőanyag-kibocsátáson kívül bizonyos időjárási helyzetek kialakulása is hozzájárul a magas ózonkoncentrációk előfordulásához. A felszínközeli ózon felhalmozódását okozhatja hazánkban, ha a Kárpát-medence időjárását anticiklon határozza meg, mely száraz és napos időjárást, magas léghőmérsékletet és stagnáló légáramlást eredményez.
A Földközi-tenger vidékén a nyári időszakban különösen gyakori a magas ózonkoncentráció. Az itteni éghajlatra jellemzők egyfelől a forró nyarak magas légnyomással, gyenge szelekkel és erős napsugárzással, másfelől a hűvös, többnyire fagymentes, de esős telek mindenütt, kivéve a hegyvidéki területeket. A hosszú és tartós nagy légnyomású időszakok, az ózonképző anyagok viszonylag csekély szóródása a magas hőmérséklettel és erős napfénnyel együtt elősegíti az ózonképződést. A talajközeli ózon képződése különlegesen nagymértékű Athénban, Rómában, Milánóban és környékén, valamint Északkelet-Spanyolország tengerparti részén, különösen Barcelona körül – írja a Levegő Munkacsoport által kiadott Lélegzet című lap.
Légúti megbetegedések okozója
A troposzférikus ózon koncentrációjának emelkedése számos kedvezőtlen egészségügyi hatást idéz elő. Különösen veszélyesek, egészségkárosítóak, rákkeltők az ózon másodlagos termékei, melyek hasonlóan oxidatív szennyezők (ilyen például az erősen mérgező PAN, illetve a mérgező és rákkeltő aldehidek). Az ilyen anyagokat tartalmazó levegő izgatja az emberek, állatok szemét és nyálkahártyáját.
Az ózon agresszív oxidáló anyag. Mivel vízben csak mérsékelten oldódik, belélegzéskor mélyen lekerülhet a tüdőbe. Rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon. A tünetek azonban a kitettség megszűntével enyhülnek. Kísérletileg kimutatták, hogy 80 ppb koncentrációszint körül már jelentkezhetnek a káros hatások.
Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. A kitettség okozta kapacitáscsökkenés súlyosan érintheti azokat, akiknek már egyébként is csökkent a tüdőfunkciójuk — ez a helyzet például az asztmások esetében.
Különösen azok vannak kitéve a kockázatnak, akik sok időt töltenek a szabadban és fizikailag nagyon aktívak, például akik valamilyen építési munkát végeznek vagy sportolnak. A gyerekeket is ebbe a körbe kell sorolnunk, mivel ők is igen sokat mozognak, és sok időt töltenek a szabad levegőn. Anyagcseréjük magas alapszintje és még nem teljesen kifejlett immunrendszerük szintén különösen érzékennyé teheti őket az ózonterhelésre.
Ezen túl az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat. 20 ppb PAN-koncentráció esetén már néhány óra után foltosodni kezdenek a levelek. Az ózon gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppb ózon a felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél.
Forrás: Lélegzet
Kapcsolódó cikkünk: