Nárcisz, Melinda, Őzike2020. október 29., csütörtök
Kultúra

Több városban is rendkívül magas az ózonkoncentráció

National Geographic Magyarország

Szerdán és csütörtökön több magyarországi városban nagyon magas ózonkoncentrációt mértek. A jelenség legfőbb okozói a közlekedésből származó égéstermékek, de ehhez nagy mértékben hozzájárul a meleg, száraz idő is. A zöld hatóság arra kéri a lakosságot, hogy aki teheti inkább a tömegközlekedést válassza az autó helyett.

Budapesten az ózonszennyezés a Kőrakásparkban (190 µg/m3) és Pesthidegkúton (201, 5 µg/m3) meghaladta, a Gilice téren (184 µg/m3) pedig megközelítette a tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3).

A KvVM-hez tartózó területi felügyelőségi adatközpontok folyamatosan figyelemmel kísérik az ózon értékek alakulását és haladéktalanul értesítik a települési önkormányzatokat a tájékoztatási küszöbérték eléréséről. Ennek alapján az ország területén Sopronban (250 µg/m3) ózon-riasztást, Győrben (200 µg/m3), Dorogon (184 µg/m3) és Tatabányán (180 µg/m3) pedig rendkívüli ózontájékoztatást rendelt el a helyi önkormányzat. Az ózonkoncentráció több településen (pl. Vácott, Százhalombattán és Székesfehérváron) már tegnap megközelítette a tájékoztatási küszöböt, de intézkedés meghozatala még nem volt indokolt.

Azokon a területeken, ahol a levegő ózon szennyezettsége meghaladja az előírt tájékoztatási küszöbértéket (180 µg/m3), az illetékes önkormányzat ezt bejelenti, és folyamatosan tájékoztatja a lakosságot a szennyezettség alakulásáról és a szükséges intézkedésekről. (Pl. felhívja a figyelmet a szabadban tartózkodás veszélyére, forgalom korlátozást rendelhet el, korlátozhatja a nitrogén-oxidok kibocsátásával járó ipari tevékenységet.) A riasztási küszöbérték ennél jóval magasabb, 240 µg/m3.

A délről érkezett melegfront, az erősen napos meleg idő és a csekély légmozgás miatt az egész országban, még a lakott településektől távol eső háttér mérőállomásokon is megnövekedett a szállópor koncentrációja. Ennek mértéke a főváros több pontján (Erzsébet tér, Kosztolányi tér, Csepel) és néhány vidéki városban már meghaladja az egészségügyi határértéket. A háttérértékek megnövekedése a városi közlekedési csomópontokon légmozgás hiányában már határérték túllépést is regisztráltak. Közlekedési eredetre utal, hogy a reggeli és az esti csúcsok egyidejűleg jelentkeznek az egyértelműen közlekedésből származó nitrogén-dioxidok csúcsértékek kialakulásával – olvasható a KvVM közleményében.

A meteorológiai előrejelzés szerint a meleg, napos idő folytatódik, ezért az elmúlt napokhoz hasonlóan várhatóan tovább emelkednek az ózonértékek. A környezetvédelmi miniszter továbbra is arra kéri főleg a nagyvárosok lakóit, hogy ha tehetik tömegközlekedést használjanak autó helyett.

Hogyan alakul ki a fotokémiai szmog?

A jelenség kialakulásáért a nitrogén-oxidok (nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid), a szén-monoxid és a különböző szénhidrogének tehetők felelőssé. Ezen anyagok elsősorban a gépjármű-motorokból származnak.

Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős nitrogénoxid-forrás az ipar és a biomassza-égetés is.
A szén-monoxid a szénvegyületek tökéletlen égésekor keletkezik, szén-dioxid helyett. A szénhidrogének forrásai ugyancsak nagyrészt a gépkocsik belsőégésű motorjai.

A fotokémiai szmog kialakulásához több összetett folyamat vezet. A folyamat reggel csúcsforgalom idején kezdődik, amikor a járművekből nagy mennyiségű nitrogén-monoxid, szén-monoxid és szénhidrogén kerül a levegőbe. Délelőttre a nitrogén-monoxidból és a szénhidrogénekből nitrogén-dioxid keletkezik, ami fény hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné. Délutánra az oxigénatom oxigénmolekulával reagálva ózonná alakul. Ezzel párhuzamosan a nitorgén-dioxidból rendkívül mérgező peroxi-acetil-nitrát (PAN) és salétromsav is keletkezik.

Számítások szerint globális szinten a természetes források és a nyelők kiegyenlítik egymást, azaz a sztratoszférából és a természetes forrásokból származó ózont a talaj vonja ki a légkörből. A megnövekedett gépkocsiforgalom azonban felborította a talajközeli ózon természetes egyensúlyát.

Az időjárái körülmények jelentősen befolyásolják a folyamatot

A megnövekedett szennyezőanyag-kibocsátáson kívül bizonyos időjárási helyzetek kialakulása is hozzájárul a magas ózonkoncentrációk előfordulásához. A felszínközeli ózon felhalmozódását okozhatja hazánkban, ha a Kárpát-medence időjárását anticiklon határozza meg, mely száraz és napos időjárást, magas léghőmérsékletet és stagnáló légáramlást eredményez.

A Földközi-tenger vidékén a nyári időszakban különösen gyakori a magas ózonkoncentráció. Az itteni éghajlatra jellemzők egyfelől a forró nyarak magas légnyomással, gyenge szelekkel és erős napsugárzással, másfelől a hűvös, többnyire fagymentes, de esős telek mindenütt, kivéve a hegyvidéki területeket. A hosszú és tartós nagy légnyomású időszakok, az ózonképző anyagok viszonylag csekély szóródása a magas hőmérséklettel és erős napfénnyel együtt elősegíti az ózonképződést. A talajközeli ózon képződése különlegesen nagymértékű Athénban, Rómában, Milánóban és környékén, valamint Északkelet-Spanyolország tengerparti részén, különösen Barcelona körül – írja a Levegő Munkacsoport által kiadott Lélegzet című lap.

Légúti megbetegedések okozója

A troposzférikus ózon koncentrációjának emelkedése számos kedvezőtlen egészségügyi hatást idéz elő. Különösen veszélyesek, egészségkárosítóak, rákkeltők az ózon másodlagos termékei, melyek hasonlóan oxidatív szennyezők (ilyen például az erősen mérgező PAN, illetve a mérgező és rákkeltő aldehidek). Az ilyen anyagokat tartalmazó levegő izgatja az emberek, állatok szemét és nyálkahártyáját.

Az ózon agresszív oxidáló anyag. Mivel vízben csak mérsékelten oldódik, belélegzéskor mélyen lekerülhet a tüdőbe. Rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti gyulladást okozzon. A tünetek azonban a kitettség megszűntével enyhülnek. Kísérletileg kimutatták, hogy 80 ppb koncentrációszint körül már jelentkezhetnek a káros hatások.

Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja, és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet. A kitettség okozta kapacitáscsökkenés súlyosan érintheti azokat, akiknek már egyébként is csökkent a tüdőfunkciójuk — ez a helyzet például az asztmások esetében.

Különösen azok vannak kitéve a kockázatnak, akik sok időt töltenek a szabadban és fizikailag nagyon aktívak, például akik valamilyen építési munkát végeznek vagy sportolnak. A gyerekeket is ebbe a körbe kell sorolnunk, mivel ők is igen sokat mozognak, és sok időt töltenek a szabad levegőn. Anyagcseréjük magas alapszintje és még nem teljesen kifejlett immunrendszerük szintén különösen érzékennyé teheti őket az ózonterhelésre.

Ezen túl az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat. 20 ppb PAN-koncentráció esetén már néhány óra után foltosodni kezdenek a levelek. Az ózon gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést, ami szintén a növény pusztulásához vezethet. Már 60 ppb ózon a felére csökkenti a fotoszintézis mértékét egyes növényeknél.

Forrás: Lélegzet

Kapcsolódó cikkünk:

  • Miért nő az ózonlyuk?

  • Hozzászólások

    A szegények orvosa volt

    A szegények orvosa volt

    1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

    Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

    Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

    A faragványokat egy építkezést megelőző feltárás során találták meg Angliában.

    Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

    Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

    A mai Guatemala területén fekvő Tikal ivóvize rendkívül tiszta volt.

    Lámamúmiákat találtak Peruban

    Lámamúmiákat találtak Peruban

    Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

    Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

    Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

    Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket